TattvaDarsana at 20:04, 1 March 2019

2019-03-01T20:04:52Z

← Older revision		Revision as of 20:04, 1 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az elme funkciói a gondolkodás, az érzések és az akarat. Amikor az elme a ~~materialisztikus~~ vagy anyagi kapcsolatokba merül bele, akkor az anyagi tudomány fejlődéséért cselekszik, s pusztító eredményként felfedezi a nukleáris fegyvereket. A lelki késztetés hatására azonban csodálatosan képes cselekedni, hogy hazatérjen, vissza Istenhez, hogy teljes boldogságban és örökkévalóságban éljen. Az elmét tehát a megfelelő és tiszta intelligencia segítségével lehet irányítani. A tökéletes intelligencia az, ha szolgálatot végzünk az Úrnak. Az embernek okosnak kell lennie, hogy megértse: az élőlény minden helyzetben a körülmények szolgája. Minden élőlény az anyagi hatás alatt álló vágy, düh, kéj, illúzió, őrültség és irigység parancsait teljesíti szolgaként, de még akkor is szünet nélkül boldogtalan, ha e különböző kedélyállapotok adta utasításokat hajtja végre. Amikor az ember megérzi ezt és intelligenciáját arra használja, hogy a helyes forrásoktól érdeklődjön minderről, akkor tudomást szerez az Úr transzcendentális szerető szolgálatáról. Ahelyett hogy anyagi szinten szolgálná a test fent említett különféle hangulatait, intelligenciája megszabadul az anyagi kedélyállapot boldogtalan illúziójától, és így a tiszta intelligencia segítségével elméjét az Úr szolgálatára irányítja. Az Úr és a Neki végzett szolgálat nem különbözik egymástól, mivel mindkettő abszolút síkon áll. Ezért a tiszta intelligencia és az elme az Úrba merülnek, így az élőlény nem marad tovább látó: az Úr transzcendentális látókörébe kerül. Amikor az élőlényt az Úr közvetlenül látja, akkor utasítja majd, hogyan cselekedjen az Ő vágya szerint, amikor pedig az élőlény eljut oda, hogy tökéletesen követi Őt, akkor lemond minden kötelességéről, melyet korábban végzett a látszólagos elégedettségért. E tiszta állapotban az élőlény eléri a teljes boldogság szintjét — labdhopaśānti —, és minden anyagi vágya megszűnik.		Az elme funkciói a gondolkodás, az érzések és az akarat. Amikor az elme a materialista vagy anyagi kapcsolatokba merül bele, akkor az anyagi tudomány fejlődéséért cselekszik, s pusztító eredményként felfedezi a nukleáris fegyvereket. A lelki késztetés hatására azonban csodálatosan képes cselekedni, hogy hazatérjen, vissza Istenhez, hogy teljes boldogságban és örökkévalóságban éljen. Az elmét tehát a megfelelő és tiszta intelligencia segítségével lehet irányítani. A tökéletes intelligencia az, ha szolgálatot végzünk az Úrnak. Az embernek okosnak kell lennie, hogy megértse: az élőlény minden helyzetben a körülmények szolgája. Minden élőlény az anyagi hatás alatt álló vágy, düh, kéj, illúzió, őrültség és irigység parancsait teljesíti szolgaként, de még akkor is szünet nélkül boldogtalan, ha e különböző kedélyállapotok adta utasításokat hajtja végre. Amikor az ember megérzi ezt és intelligenciáját arra használja, hogy a helyes forrásoktól érdeklődjön minderről, akkor tudomást szerez az Úr transzcendentális szerető szolgálatáról. Ahelyett hogy anyagi szinten szolgálná a test fent említett különféle hangulatait, intelligenciája megszabadul az anyagi kedélyállapot boldogtalan illúziójától, és így a tiszta intelligencia segítségével elméjét az Úr szolgálatára irányítja. Az Úr és a Neki végzett szolgálat nem különbözik egymástól, mivel mindkettő abszolút síkon áll. Ezért a tiszta intelligencia és az elme az Úrba merülnek, így az élőlény nem marad tovább látó: az Úr transzcendentális látókörébe kerül. Amikor az élőlényt az Úr közvetlenül látja, akkor utasítja majd, hogyan cselekedjen az Ő vágya szerint, amikor pedig az élőlény eljut oda, hogy tökéletesen követi Őt, akkor lemond minden kötelességéről, melyet korábban végzett a látszólagos elégedettségért. E tiszta állapotban az élőlény eléri a teljes boldogság szintjét — labdhopaśānti —, és minden anyagi vágya megszűnik.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-01-30T08:27:55Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 2. fejezet|H16]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.2: A szívben lakozó Úr| MÁSODIK FEJEZET: A szívben lakozó Úr]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.2.15| SB 2.2.15]] '''[[HU/SB 2.2.15|SB 2.2.15]] - [[HU/SB 2.2.17|SB 2.2.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.2.17| SB 2.2.17]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.2.16|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 16. VERS ====

<div class="verse">
:manaḥ sva-buddhyāmalayā niyamya
:kṣetra-jña etāṁ ninayet tam ātmani
:ātmānam ātmany avarudhya dhīro
:labdhopaśāntir virameta kṛtyāt
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''manaḥ''—az elme; ''sva-buddhyā''—saját intelligenciájával; ''amalayā''—vegyítetlen; ''niyamya''—szabályozással; ''kṣetra-jñe''—az élőlénynek; ''etām''—mindegyikük; ''ninayet''—beleolvad; ''tam''—azt; ''ātmani''—az önvaló; ''ātmānam''—az önvaló; ''ātmani''—a Felső Önvalóban; ''avarudhya''—bezárva; ''dhīraḥ''—a teljesen elégedett; ''labdha-upaśāntiḥ''—aki elérte a teljes boldogságot; ''virameta''—eláll tőle; ''kṛtyāt''—minden más cselekedet.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ezért a yogīnak tiszta intelligenciája segítségével elméjét az élőlénybe, majd az élőlényt a Felső Önvalóba kell merítenie. Így cselekedvén a teljesen elégedett élőlény az elégedettség legmagasabb szintjére kerül, s beszüntet minden más cselekvést.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az elme funkciói a gondolkodás, az érzések és az akarat. Amikor az elme a materialisztikus vagy anyagi kapcsolatokba merül bele, akkor az anyagi tudomány fejlődéséért cselekszik, s pusztító eredményként felfedezi a nukleáris fegyvereket. A lelki késztetés hatására azonban csodálatosan képes cselekedni, hogy hazatérjen, vissza Istenhez, hogy teljes boldogságban és örökkévalóságban éljen. Az elmét tehát a megfelelő és tiszta intelligencia segítségével lehet irányítani. A tökéletes intelligencia az, ha szolgálatot végzünk az Úrnak. Az embernek okosnak kell lennie, hogy megértse: az élőlény minden helyzetben a körülmények szolgája. Minden élőlény az anyagi hatás alatt álló vágy, düh, kéj, illúzió, őrültség és irigység parancsait teljesíti szolgaként, de még akkor is szünet nélkül boldogtalan, ha e különböző kedélyállapotok adta utasításokat hajtja végre. Amikor az ember megérzi ezt és intelligenciáját arra használja, hogy a helyes forrásoktól érdeklődjön minderről, akkor tudomást szerez az Úr transzcendentális szerető szolgálatáról. Ahelyett hogy anyagi szinten szolgálná a test fent említett különféle hangulatait, intelligenciája megszabadul az anyagi kedélyállapot boldogtalan illúziójától, és így a tiszta intelligencia segítségével elméjét az Úr szolgálatára irányítja. Az Úr és a Neki végzett szolgálat nem különbözik egymástól, mivel mindkettő abszolút síkon áll. Ezért a tiszta intelligencia és az elme az Úrba merülnek, így az élőlény nem marad tovább látó: az Úr transzcendentális látókörébe kerül. Amikor az élőlényt az Úr közvetlenül látja, akkor utasítja majd, hogyan cselekedjen az Ő vágya szerint, amikor pedig az élőlény eljut oda, hogy tökéletesen követi Őt, akkor lemond minden kötelességéről, melyet korábban végzett a látszólagos elégedettségért. E tiszta állapotban az élőlény eléri a teljes boldogság szintjét — labdhopaśānti —, és minden anyagi vágya megszűnik.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.2.15| SB 2.2.15]] '''[[HU/SB 2.2.15|SB 2.2.15]] - [[HU/SB 2.2.17|SB 2.2.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.2.17| SB 2.2.17]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 2.2.16 - Revision history

TattvaDarsana at 20:04, 1 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit