HU/SB 2.10.45 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T12:51:05Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 12:51, 6 September 2020
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet\|H45]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet\|H45]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2\|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre \| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2\|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre választ ad\| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre választ ad]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 2.10.44\| SB 2.10.44]] '''[[HU/SB 2.10.44\|SB 2.10.44]] - [[HU/SB 2.10.46\|SB 2.10.46]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 2.10.46\| SB 2.10.46]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 2.10.44\| SB 2.10.44]] '''[[HU/SB 2.10.44\|SB 2.10.44]] - [[HU/SB 2.10.46\|SB 2.10.46]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 2.10.46\| SB 2.10.46]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az anyagi világ teremtéséről, fenntartásáról és pusztításáról a Védák így írnak: yato vā imāni bhūtāni jāyante; yena jātāni jīvanti; yat prayanty abhisaṁviśanti, azaz mindent Brahman teremt, a teremtés után mindent Brahman tart fenn, és a megsemmisülés után minden Brahmanba merül. A közönséges materialisták, akik nem rendelkeznek semmiféle tudással Brahmanról, Paramātmāról vagy Bhagavānról, arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy az anyagi megnyilvánulás eredeti oka az anyagi természet. Napjaink tudósai szintén ezt a nézetet osztják, ám a védikus írások mind cáfolják ezt a szemléletmódot. A vedānta filozófia arról beszél, hogy minden teremtés, fenntartás és pusztítás forrása Brahman, a Śrīmad-Bhāgavatam, a vedānta filozófia természetes magyarázata pedig kijelenti: janmādy asya yato ’nvayād itarataś cārtheṣv abhijñaḥ svarāṭ stb.		Az anyagi világ teremtéséről, fenntartásáról és pusztításáról a Védák így írnak: ''yato vā imāni bhūtāni jāyante; yena jātāni jīvanti; yat prayanty abhisaṁviśanti'', azaz mindent Brahman teremt, a teremtés után mindent Brahman tart fenn, és a megsemmisülés után minden Brahmanba merül. A közönséges materialisták, akik nem rendelkeznek semmiféle tudással Brahmanról, Paramātmāról vagy Bhagavānról, arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy az anyagi megnyilvánulás eredeti oka az anyagi természet. Napjaink tudósai szintén ezt a nézetet osztják, ám a védikus írások mind cáfolják ezt a szemléletmódot. A vedānta filozófia arról beszél, hogy minden teremtés, fenntartás és pusztítás forrása Brahman, a Śrīmad-Bhāgavatam, a vedānta filozófia természetes magyarázata pedig kijelenti: ''janmādy asya yato ’nvayād itarataś cārtheṣv abhijñaḥ svarāṭ'' ([[HU/SB 1.1.1\|SB 1.1.1]]), stb.

	A tehetetlen anyag kétségtelenül olyan energia, amely képes arra, hogy valamilyen hatásra reagálva cselekedjen, de nem rendelkezik saját kezdeményezőképességgel. Éppen ezért a janmādy asya aforizmához fűzött magyarázatában a Śrīmad-Bhāgavatam az abhijñaḥ és a svarāt szavakat emeli ki, ami annyit jelent, hogy a Legfelsőbb Brahman nem tétlen anyag — a legfelsőbb tudat Ő, aki mindentől független. A tehetetlen anyag tehát nem lehet az anyagi világ teremtésének, fenntartásának és elpusztításának végső oka. Felületesen szemlélve valóban úgy tűnik, hogy az anyagi természet az oka mindezeknek, de ezt az anyagi természetet a legfelsőbb tudatos lény, az Istenség Személyisége hozta működésbe, hogy teremtsen. Ő áll tehát a teremtés, a fenntartás és a pusztítás hátterében. Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.10\|BG 9.10]]) is megerősíti:		A tehetetlen anyag kétségtelenül olyan energia, amely képes arra, hogy valamilyen hatásra reagálva cselekedjen, de nem rendelkezik saját kezdeményezőképességgel. Éppen ezért a janmādy asya aforizmához fűzött magyarázatában a Śrīmad-Bhāgavatam az abhijñaḥ és a svarāt szavakat emeli ki, ami annyit jelent, hogy a Legfelsőbb Brahman nem tétlen anyag — a legfelsőbb tudat Ő, aki mindentől független. A tehetetlen anyag tehát nem lehet az anyagi világ teremtésének, fenntartásának és elpusztításának végső oka. Felületesen szemlélve valóban úgy tűnik, hogy az anyagi természet az oka mindezeknek, de ezt az anyagi természetet a legfelsőbb tudatos lény, az Istenség Személyisége hozta működésbe, hogy teremtsen. Ő áll tehát a teremtés, a fenntartás és a pusztítás hátterében. Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.10\|BG 9.10]]) is megerősíti:
Line 47:		Line 47:
	:''jagad viparivartate''		:''jagad viparivartate''

	Az anyagi természet az Úr energiáinak egyike, aki az Úr irányítása alatt működhet csupán (adhyakṣeṇa). Az anyagi természet csak akkor léphet működésbe, amikor az Úr ráveti transzcendentális pillantását, ahogy az anya is csak akkor képes méhében egy gyermeknek életet adni, ha az apa kapcsolatba kerül vele. Egy laikusnak úgy tűnhet, hogy a gyermek az anyától születik, a tapasztalt ember azonban tudja, hogy valójában az apa az, aki életet ad a gyermeknek. Az anyagi természet nem függetlenül hozza létre az anyagi világ mozgó és mozdulatlan megnyilvánulásait: csak akkor képes rá, ha előtte kapcsolatban kerül a Legfelsőbb Atyával. Azt a nézetet, amely az anyagi természetet tekinti a teremtés, fenntartás és pusztulás okának, úgy nevezik: „a kecske nyakán lévő bőrlebeny logikája.” Śrīla Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī Caitanya-caritāmṛtája a következőképpen írja le ezt az ajā-gala-stana-nyāya logikát (ahogy azt Ő Isteni Kegyelme Śrī Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja magyarázta): „Az anyagi természetet mint anyagi okot pradhānának, mint ható okot māyānak nevezik. Mivel azonban tétlen anyag, nem a teremtés végső oka.” Kavirāja Gosvāmī kijelenti:		Az anyagi természet az Úr energiáinak egyike, aki az Úr irányítása alatt működhet csupán (adhyakṣeṇa). Az anyagi természet csak akkor léphet működésbe, amikor az Úr ráveti transzcendentális pillantását, ahogy az anya is csak akkor képes méhében egy gyermeknek életet adni, ha az apa kapcsolatba kerül vele. Egy laikusnak úgy tűnhet, hogy a gyermek az anyától születik, a tapasztalt ember azonban tudja, hogy valójában az apa az, aki életet ad a gyermeknek. Az anyagi természet nem függetlenül hozza létre az anyagi világ, mozgó és mozdulatlan megnyilvánulásait: csak akkor képes rá, ha előtte kapcsolatban kerül a Legfelsőbb Atyával. Azt a nézetet, amely az anyagi természetet tekinti a teremtés, fenntartás és pusztulás okának, úgy nevezik: „a kecske nyakán lévő bőrlebeny logikája.” Śrīla Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī Caitanya-caritāmṛtája a következőképpen írja le ezt az ''ajā-gala-stana-nyāya'' logikát (ahogy azt Ő Isteni Kegyelme Śrī Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja magyarázta): „Az anyagi természetet mint anyagi okot pradhānának, mint ható okot māyānak nevezik. Mivel azonban tétlen anyag, nem a teremtés végső oka.” Kavirāja Gosvāmī kijelenti:

	:''ataeva kṛṣṇa mūla-jagat-kāraṇa''		:''ataeva kṛṣṇa mūla-jagat-kāraṇa''
	:''prakṛti —— kāraṇa yaiche ajā-gala-stana''		:''prakṛti —— kāraṇa yaiche ajā-gala-stana''
	:''(Cc. Ādi 5.61)''		:(Cc. Ādi 5.61)

	Kāraṇārṇavaśāyī Viṣṇu nem más, mint Kṛṣṇa teljes kiterjedése, ezért Ő az, aki — úgymond — feltölti az anyagot, hogy az működjön. A feltöltés jó példa ennek szemléltetésére. Egy darab vasról nem mondhatjuk, hogy tűz, de amikor izzani kezd, minden bizonnyal rendelkezik a tűz tulajdonságaival, s ugyanúgy ég. Az anyagot a vasdarabhoz hasonlíthatjuk, melyet Viṣṇu tölt fel, izzít fel legfelsőbb tudatának pillantásával. Csak e feltöltés következtében nyilvánulhat meg az anyag energiája a különféle tettekben és visszahatásokban. Ezért a tétlen anyag nem ható és nem is anyagi oka a kozmikus megnyilvánulásnak. Śrī Kapiladeva azt mondta:		Kāraṇārṇavaśāyī Viṣṇu nem más, mint Kṛṣṇa teljes kiterjedése, ezért Ő az, aki — úgymond — feltölti az anyagot, hogy az működjön. A feltöltés jó példa ennek szemléltetésére. Egy darab vasról nem mondhatjuk, hogy tűz, de amikor izzani kezd, minden bizonnyal rendelkezik a tűz tulajdonságaival, s ugyanúgy ég. Az anyagot a vasdarabhoz hasonlíthatjuk, melyet Viṣṇu tölt fel, izzít fel legfelsőbb tudatának pillantásával. Csak e feltöltés következtében nyilvánulhat meg az anyag energiája a különféle tettekben és visszahatásokban. Ezért a tétlen anyag nem ható és nem is anyagi oka a kozmikus megnyilvánulásnak. Śrī Kapiladeva azt mondta:
Line 59:		Line 59:
	:''apy ātmatvenābhimatād''		:''apy ātmatvenābhimatād''
	:''yathāgniḥ pṛthag ulmukāt''		:''yathāgniḥ pṛthag ulmukāt''
	:''([[HU/SB 3.28.40\|SB 3.28.40]])''		:([[HU/SB 3.28.40\|SB 3.28.40]])

	A tűz, annak lángja, szikrái és füstje mind egyek, mert a tűz megmarad tűznek, mégis különbözik a lángtól, a láng különbözik a szikráktól, s a szikrák különböznek a füsttől. Mindegyikben — a lángokban, a szikrákban és a füstben egyaránt — teljességében jelen van a tűz, noha helyzetük egymástól eltérő. A kozmikus megnyilvánulást a füsthöz hasonlíthatjuk, mert amikor az eget elborítja, megannyi formát hoz létre, amelyek vagy emlékeztetnek bennünket az ebben a világban tapasztalt formákra, vagy teljesen különböznek azoktól. A szikrákat az élőlényekhez hasonlíthatjuk, a lángokat pedig az anyagi természethez (pradhāna). Tudnunk kell, hogy mindegyiküknek csupán azért van valamilyen hatása, mert az eredeti tűz tulajdonságait hordozzák magukban. Ezért az anyagi természet, a kozmikus megnyilvánulás és az élőlények nem mások, mint az Úr (a tűz) különféle energiái. Akik az anyagi természetet fogadják el a kozmikus megnyilvánulás eredeti okaként (a prakṛtit, amely a sāṅkhya filozófia szerint a teremtés oka), helytelen végkövetkeztetésre jutottak. Az anyagi természet nem létezik az Úrtól függetlenül. Ezért ha valaki szándékosan megfeledkezik a Legfelsőbb Úrról mint minden ok okáról, az az ajā-gala-stana-nyāya logikát követi, vagyis megpróbálja megfejni a kecske nyakán lévő bőrlebenyt. A kecske nyakán található bőrlebeny talán hasonlít a tőgyére, de azzal próbálkozni, hogy tejet fejjünk belőle, ostobaság lenne.		A tűz, annak lángja, szikrái és füstje mind egyek, mert a tűz megmarad tűznek, mégis különbözik a lángtól, a láng különbözik a szikráktól, s a szikrák különböznek a füsttől. Mindegyikben — a lángokban, a szikrákban és a füstben egyaránt — teljességében jelen van a tűz, noha helyzetük egymástól eltérő. A kozmikus megnyilvánulást a füsthöz hasonlíthatjuk, mert amikor az eget elborítja, megannyi formát hoz létre, amelyek vagy emlékeztetnek bennünket az ebben a világban tapasztalt formákra, vagy teljesen különböznek azoktól. A szikrákat az élőlényekhez hasonlíthatjuk, a lángokat pedig az anyagi természethez (pradhāna). Tudnunk kell, hogy mindegyiküknek csupán azért van valamilyen hatása, mert az eredeti tűz tulajdonságait hordozzák magukban. Ezért az anyagi természet, a kozmikus megnyilvánulás és az élőlények nem mások, mint az Úr (a tűz) különféle energiái. Akik az anyagi természetet fogadják el a kozmikus megnyilvánulás eredeti okaként (a prakṛtit, amely a sāṅkhya filozófia szerint a teremtés oka), helytelen végkövetkeztetésre jutottak. Az anyagi természet nem létezik az Úrtól függetlenül. Ezért ha valaki szándékosan megfeledkezik a Legfelsőbb Úrról, mint minden ok okáról, ő az ''ajā-gala-stana-nyāya'' logikát követi, vagyis megpróbálja megfejni a kecske nyakán lévő bőrlebenyt. A kecske nyakán található bőrlebeny talán hasonlít a tőgyére, de azzal próbálkozni, hogy tejet fejjünk belőle, ostobaság lenne.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-23T10:44:51Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H45]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre | TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.44| SB 2.10.44]] '''[[HU/SB 2.10.44|SB 2.10.44]] - [[HU/SB 2.10.46|SB 2.10.46]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.46| SB 2.10.46]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.10.45|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 45. VERS ====

<div class="verse">
:nāsya karmaṇi janmādau
:parasyānuvidhīyate
:kartṛtva-pratiṣedhārthaṁ
:māyayāropitaṁ hi tat
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''na''—soha; ''asya''—a teremtésnek; ''karmaṇi''—kérdésében; ''janma-ādau''—teremtés és pusztítás; ''parasya''—a Legfelsőbbnek; ''anuvidhīyate''—így írnak róla; ''kartṛtva''—teremt; ''pratiṣedha-artham''—semlegesít; ''māyayā''—a külső energia által; ''āropitam''—megnyilvánult; ''hi''—hogy; ''tat''—a teremtő.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Úr nem közvetlenül végzi az anyagi világ teremtését és pusztítását. Amikor a Védák az Ő közvetlen beavatkozásáról írnak, csak azért teszik, hogy szembeszálljanak azzal a gondolattal, miszerint az anyagi természet a teremtő.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az anyagi világ teremtéséről, fenntartásáról és pusztításáról a Védák így írnak: yato vā imāni bhūtāni jāyante; yena jātāni jīvanti; yat prayanty abhisaṁviśanti, azaz mindent Brahman teremt, a teremtés után mindent Brahman tart fenn, és a megsemmisülés után minden Brahmanba merül. A közönséges materialisták, akik nem rendelkeznek semmiféle tudással Brahmanról, Paramātmāról vagy Bhagavānról, arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy az anyagi megnyilvánulás eredeti oka az anyagi természet. Napjaink tudósai szintén ezt a nézetet osztják, ám a védikus írások mind cáfolják ezt a szemléletmódot. A vedānta filozófia arról beszél, hogy minden teremtés, fenntartás és pusztítás forrása Brahman, a Śrīmad-Bhāgavatam, a vedānta filozófia természetes magyarázata pedig kijelenti: janmādy asya yato ’nvayād itarataś cārtheṣv abhijñaḥ svarāṭ stb.

A tehetetlen anyag kétségtelenül olyan energia, amely képes arra, hogy valamilyen hatásra reagálva cselekedjen, de nem rendelkezik saját kezdeményezőképességgel. Éppen ezért a janmādy asya aforizmához fűzött magyarázatában a Śrīmad-Bhāgavatam az abhijñaḥ és a svarāt szavakat emeli ki, ami annyit jelent, hogy a Legfelsőbb Brahman nem tétlen anyag — a legfelsőbb tudat Ő, aki mindentől független. A tehetetlen anyag tehát nem lehet az anyagi világ teremtésének, fenntartásának és elpusztításának végső oka. Felületesen szemlélve valóban úgy tűnik, hogy az anyagi természet az oka mindezeknek, de ezt az anyagi természetet a legfelsőbb tudatos lény, az Istenség Személyisége hozta működésbe, hogy teremtsen. Ő áll tehát a teremtés, a fenntartás és a pusztítás hátterében. Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.10|BG 9.10]]) is megerősíti:

:''mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ''
:''sūyate sa-carācaram''
:''hetunānena kaunteya''
:''jagad viparivartate''

Az anyagi természet az Úr energiáinak egyike, aki az Úr irányítása alatt működhet csupán (adhyakṣeṇa). Az anyagi természet csak akkor léphet működésbe, amikor az Úr ráveti transzcendentális pillantását, ahogy az anya is csak akkor képes méhében egy gyermeknek életet adni, ha az apa kapcsolatba kerül vele. Egy laikusnak úgy tűnhet, hogy a gyermek az anyától születik, a tapasztalt ember azonban tudja, hogy valójában az apa az, aki életet ad a gyermeknek. Az anyagi természet nem függetlenül hozza létre az anyagi világ mozgó és mozdulatlan megnyilvánulásait: csak akkor képes rá, ha előtte kapcsolatban kerül a Legfelsőbb Atyával. Azt a nézetet, amely az anyagi természetet tekinti a teremtés, fenntartás és pusztulás okának, úgy nevezik: „a kecske nyakán lévő bőrlebeny logikája.” Śrīla Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī Caitanya-caritāmṛtája a következőképpen írja le ezt az ajā-gala-stana-nyāya logikát (ahogy azt Ő Isteni Kegyelme Śrī Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja magyarázta): „Az anyagi természetet mint anyagi okot pradhānának, mint ható okot māyānak nevezik. Mivel azonban tétlen anyag, nem a teremtés végső oka.” Kavirāja Gosvāmī kijelenti:

:''ataeva kṛṣṇa mūla-jagat-kāraṇa''
:''prakṛti —— kāraṇa yaiche ajā-gala-stana''
:''(Cc. Ādi 5.61)''

Kāraṇārṇavaśāyī Viṣṇu nem más, mint Kṛṣṇa teljes kiterjedése, ezért Ő az, aki — úgymond — feltölti az anyagot, hogy az működjön. A feltöltés jó példa ennek szemléltetésére. Egy darab vasról nem mondhatjuk, hogy tűz, de amikor izzani kezd, minden bizonnyal rendelkezik a tűz tulajdonságaival, s ugyanúgy ég. Az anyagot a vasdarabhoz hasonlíthatjuk, melyet Viṣṇu tölt fel, izzít fel legfelsőbb tudatának pillantásával. Csak e feltöltés következtében nyilvánulhat meg az anyag energiája a különféle tettekben és visszahatásokban. Ezért a tétlen anyag nem ható és nem is anyagi oka a kozmikus megnyilvánulásnak. Śrī Kapiladeva azt mondta:

:''yatholmukād visphuliṅgād''
:''dhūmād vāpi sva-sambhavāt''
:''apy ātmatvenābhimatād''
:''yathāgniḥ pṛthag ulmukāt''
:''([[HU/SB 3.28.40|SB 3.28.40]])''

A tűz, annak lángja, szikrái és füstje mind egyek, mert a tűz megmarad tűznek, mégis különbözik a lángtól, a láng különbözik a szikráktól, s a szikrák különböznek a füsttől. Mindegyikben — a lángokban, a szikrákban és a füstben egyaránt — teljességében jelen van a tűz, noha helyzetük egymástól eltérő. A kozmikus megnyilvánulást a füsthöz hasonlíthatjuk, mert amikor az eget elborítja, megannyi formát hoz létre, amelyek vagy emlékeztetnek bennünket az ebben a világban tapasztalt formákra, vagy teljesen különböznek azoktól. A szikrákat az élőlényekhez hasonlíthatjuk, a lángokat pedig az anyagi természethez (pradhāna). Tudnunk kell, hogy mindegyiküknek csupán azért van valamilyen hatása, mert az eredeti tűz tulajdonságait hordozzák magukban. Ezért az anyagi természet, a kozmikus megnyilvánulás és az élőlények nem mások, mint az Úr (a tűz) különféle energiái. Akik az anyagi természetet fogadják el a kozmikus megnyilvánulás eredeti okaként (a prakṛtit, amely a sāṅkhya filozófia szerint a teremtés oka), helytelen végkövetkeztetésre jutottak. Az anyagi természet nem létezik az Úrtól függetlenül. Ezért ha valaki szándékosan megfeledkezik a Legfelsőbb Úrról mint minden ok okáról, az az ajā-gala-stana-nyāya logikát követi, vagyis megpróbálja megfejni a kecske nyakán lévő bőrlebenyt. A kecske nyakán található bőrlebeny talán hasonlít a tőgyére, de azzal próbálkozni, hogy tejet fejjünk belőle, ostobaság lenne.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.44| SB 2.10.44]] '''[[HU/SB 2.10.44|SB 2.10.44]] - [[HU/SB 2.10.46|SB 2.10.46]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.46| SB 2.10.46]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__