HU/SB 2.10.35 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T12:48:24Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 12:48, 6 September 2020
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet\|H35]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet\|H35]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2\|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre \| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2\|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre választ ad\| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre választ ad]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 2.10.34\| SB 2.10.34]] '''[[HU/SB 2.10.34\|SB 2.10.34]] - [[HU/SB 2.10.36\|SB 2.10.36]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 2.10.36\| SB 2.10.36]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 2.10.34\| SB 2.10.34]] '''[[HU/SB 2.10.34\|SB 2.10.34]] - [[HU/SB 2.10.36\|SB 2.10.36]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 2.10.36\| SB 2.10.36]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az imperszonalisták kétféle megközelítésben gondolnak az Istenség Abszolút Személyiségére. Az egyik oldalon viśva-rūpájában, mindent átható ~~univerzális~~ formájában imádják Őt, a másik oldalon pedig megnyilvánulatlan, leírhatatlan és finom formájára gondolnak. A Legfelsőbb e két felfogása — a durva és a finom felfogás — a panteizmus és a monizmus elméletének felelnek meg, ám a bölcs tiszta bhakták mindkettőt elutasítják, mert tisztában vannak az Úr valódi helyzetével. Erről beszél a Bhagavad-gītā Tizenegyedik Fejezete, amely Arjuna tapasztalatait jegyzi le a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa viśva-rūpája láttán.		Az imperszonalisták kétféle megközelítésben gondolnak az Istenség Abszolút Személyiségére. Az egyik oldalon viśva-rūpájában, mindent átható kozmikus formájában imádják Őt, a másik oldalon pedig megnyilvánulatlan, leírhatatlan és finom formájára gondolnak. A Legfelsőbb e két felfogása — a durva és a finom felfogás — a panteizmus és a monizmus elméletének felelnek meg, ám a bölcs tiszta bhakták mindkettőt elutasítják, mert tisztában vannak az Úr valódi helyzetével. Erről beszél a Bhagavad-gītā Tizenegyedik Fejezete, amely Arjuna tapasztalatait jegyzi le a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa viśva-rūpája láttán.

	:''adṛṣta-pūrvaṁ hṛṣito ’smi dṛṣṭvā''		:''adṛṣta-pūrvaṁ hṛṣito ’smi dṛṣṭvā''
Line 44:		Line 44:
	:''tad eva me darśaya deva rūpaṁ''		:''tad eva me darśaya deva rūpaṁ''
	:''prasīda deveśa jagan-nivāsa''		:''prasīda deveśa jagan-nivāsa''
	:([[HU/SB 11.45\|~~SB.~~ 11.45]])		:([[HU/BG 11.45\|BG 11.45]])

	Arjuna, az Úr tiszta bhaktája azelőtt sohasem látta az Úr ~~univerzális~~ formáját (a viśva-rūpát). Amikor végre megpillantotta, elégedett volt, mert kívánsága teljesült, ám nem okozott neki örömet, hogy ebben a formájában látja az Urat, mert tiszta bhaktájaként ragaszkodott Hozzá. Félelmetes volt számára az Úr gigantikus formájának látványa, s imádkozni kezdett az Úrhoz, hogy vegye fel a négykarú Nārāyaṇa-formát vagy Kṛṣṇa formáját, az egyetlen alakot, ami elégedetté tehette őt. Kétségtelen, hogy az Úr, aki a legfelsőbb erővel rendelkezik, bármilyen alakban megnyilvánulhat, de tiszta bhaktáit csak azok a formái érdeklik, amelyeket örökké megnyilvánít lakhelyén, amit tripād-vibhūtinak, Isten királyságának neveznek. Az Úr tripād-vibhūti lakhelyén két formában jelenik meg: négykarú vagy kétkarú formájában. Az anyagi megnyilvánulásban megjelenő viśva-rūpa végtelen számú kézzel és más testrészekkel, valamint korlátlan dimenziókkal rendelkezik. Az Úr tiszta bhaktái azonban Vaikuṇṭha-formáiban imádják Őt, azaz Nārāyaṇaként vagy Kṛṣṇaként. Néha az Úr kegyesen ugyanezekben a Vaikuṇṭha-formákban többek között mint Śrī Rāma, Śrī Kṛṣṇa és Śrī Narasiṁhadeva jelenik meg az anyagi világban, s így a tiszta bhakták őket is imádják. Általában azonban az anyagi világban megjelenő aspektusok a Vaikuṇṭha bolygókon nem léteznek, ezért a tiszta bhakták nem fogadják el őket. A tiszta bhakták kezdettől fogva az Úr örök, Vaikuṇṭha bolygókon jelen lévő formáit imádják. Az abhakta imperszonalisták elképzelik magukban az Úr anyagi formáit, s végül az Úr személytelen brahmajyotijába merülnek, ellenben az Úr tiszta bhaktái kezdettől fogva, örökké az Urat imádják, még a tökéletes felszabadulás szintjén is. A tiszta bhakta sohasem hagy fel ezzel az imádattal, míg az imperszonalista, miután elérte a felszabadulást s belemerült az Úr személytelen, brahmajyotinak nevezett formájába, abbahagyja az imádatot. Ezért ez a vers vipaścitáknak nevezi az Úr tiszta bhaktáit, mert bölcsek, s tökéletesen ismerik az Urat.		Arjuna, az Úr tiszta bhaktája azelőtt sohasem látta az Úr kozmikus formáját (a viśva-rūpát). Amikor végre megpillantotta, elégedett volt, mert kívánsága teljesült, ám nem okozott neki örömet, hogy ebben a formájában látja az Urat, mert tiszta bhaktájaként ragaszkodott Hozzá. Félelmetes volt számára az Úr gigantikus formájának látványa, s imádkozni kezdett az Úrhoz, hogy vegye fel a négykarú Nārāyaṇa-formát vagy Kṛṣṇa formáját, az egyetlen alakot, ami elégedetté tehette őt. Kétségtelen, hogy az Úr, aki a legfelsőbb erővel rendelkezik, bármilyen alakban megnyilvánulhat, de tiszta bhaktáit csak azok a formái érdeklik, amelyeket örökké megnyilvánít lakhelyén, amit tripād-vibhūtinak, Isten királyságának neveznek. Az Úr tripād-vibhūti lakhelyén két formában jelenik meg: négykarú vagy kétkarú formájában. Az anyagi megnyilvánulásban megjelenő viśva-rūpa végtelen számú kézzel és más testrészekkel, valamint korlátlan dimenziókkal rendelkezik. Az Úr tiszta bhaktái azonban Vaikuṇṭha-formáiban imádják Őt, azaz Nārāyaṇaként vagy Kṛṣṇaként. Néha az Úr kegyesen ugyanezekben a Vaikuṇṭha-formákban többek között mint Śrī Rāma, Śrī Kṛṣṇa és Śrī Narasiṁhadeva jelenik meg az anyagi világban, s így a tiszta bhakták őket is imádják. Általában azonban az anyagi világban megjelenő aspektusok a Vaikuṇṭha bolygókon nem léteznek, ezért a tiszta bhakták nem fogadják el őket. A tiszta bhakták kezdettől fogva az Úr örök, Vaikuṇṭha bolygókon jelen lévő formáit imádják. Az abhakta imperszonalisták elképzelik magukban az Úr anyagi formáit, s végül az Úr személytelen brahmajyotijába merülnek, ellenben az Úr tiszta bhaktái kezdettől fogva, örökké az Urat imádják, még a tökéletes felszabadulás szintjén is. A tiszta bhakta sohasem hagy fel ezzel az imádattal, míg az imperszonalista, miután elérte a felszabadulást s belemerült az Úr személytelen, brahmajyotinak nevezett formájába, abbahagyja az imádatot. Ezért ez a vers vipaścitáknak nevezi az Úr tiszta bhaktáit, mert bölcsek, s tökéletesen ismerik az Urat.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-21T09:13:59Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H35]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre | TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.34| SB 2.10.34]] '''[[HU/SB 2.10.34|SB 2.10.34]] - [[HU/SB 2.10.36|SB 2.10.36]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.36| SB 2.10.36]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.10.35|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 35. VERS ====

<div class="verse">
:amunī bhagavad-rūpe
:mayā te hy anuvarṇite
:ubhe api na gṛhṇanti
:māyā-sṛṣṭe vipaścitaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''amunī''—mindezek; ''bhagavat''—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ''rūpe''—a formákban; ''mayā''—általam; ''te''—neked; ''hi''—bizonyára; ''anuvarṇite''—egyenként leírt; ''ubhe''—mindkettő; ''api''—szintén; ''na''—soha; ''gṛhṇanti''—elfogad; ''māyā''—külső; ''sṛṣṭe''—így megnyilvánultan; ''vipaḥ-citaḥ''—a bölcs, aki ismeri.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Úr tiszta bhaktái, akik jól ismerik Őt, nem fogadják el egyetlen fenti formáját sem, amelyet most anyagi szemszögből tekintve leírtam neked.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az imperszonalisták kétféle megközelítésben gondolnak az Istenség Abszolút Személyiségére. Az egyik oldalon viśva-rūpájában, mindent átható univerzális formájában imádják Őt, a másik oldalon pedig megnyilvánulatlan, leírhatatlan és finom formájára gondolnak. A Legfelsőbb e két felfogása — a durva és a finom felfogás — a panteizmus és a monizmus elméletének felelnek meg, ám a bölcs tiszta bhakták mindkettőt elutasítják, mert tisztában vannak az Úr valódi helyzetével. Erről beszél a Bhagavad-gītā Tizenegyedik Fejezete, amely Arjuna tapasztalatait jegyzi le a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa viśva-rūpája láttán.

:''adṛṣta-pūrvaṁ hṛṣito ’smi dṛṣṭvā''
:''bhayena ca pravyathitaṁ mano me''
:''tad eva me darśaya deva rūpaṁ''
:''prasīda deveśa jagan-nivāsa''
:([[HU/SB 11.45|SB. 11.45]])

Arjuna, az Úr tiszta bhaktája azelőtt sohasem látta az Úr univerzális formáját (a viśva-rūpát). Amikor végre megpillantotta, elégedett volt, mert kívánsága teljesült, ám nem okozott neki örömet, hogy ebben a formájában látja az Urat, mert tiszta bhaktájaként ragaszkodott Hozzá. Félelmetes volt számára az Úr gigantikus formájának látványa, s imádkozni kezdett az Úrhoz, hogy vegye fel a négykarú Nārāyaṇa-formát vagy Kṛṣṇa formáját, az egyetlen alakot, ami elégedetté tehette őt. Kétségtelen, hogy az Úr, aki a legfelsőbb erővel rendelkezik, bármilyen alakban megnyilvánulhat, de tiszta bhaktáit csak azok a formái érdeklik, amelyeket örökké megnyilvánít lakhelyén, amit tripād-vibhūtinak, Isten királyságának neveznek. Az Úr tripād-vibhūti lakhelyén két formában jelenik meg: négykarú vagy kétkarú formájában. Az anyagi megnyilvánulásban megjelenő viśva-rūpa végtelen számú kézzel és más testrészekkel, valamint korlátlan dimenziókkal rendelkezik. Az Úr tiszta bhaktái azonban Vaikuṇṭha-formáiban imádják Őt, azaz Nārāyaṇaként vagy Kṛṣṇaként. Néha az Úr kegyesen ugyanezekben a Vaikuṇṭha-formákban többek között mint Śrī Rāma, Śrī Kṛṣṇa és Śrī Narasiṁhadeva jelenik meg az anyagi világban, s így a tiszta bhakták őket is imádják. Általában azonban az anyagi világban megjelenő aspektusok a Vaikuṇṭha bolygókon nem léteznek, ezért a tiszta bhakták nem fogadják el őket. A tiszta bhakták kezdettől fogva az Úr örök, Vaikuṇṭha bolygókon jelen lévő formáit imádják. Az abhakta imperszonalisták elképzelik magukban az Úr anyagi formáit, s végül az Úr személytelen brahmajyotijába merülnek, ellenben az Úr tiszta bhaktái kezdettől fogva, örökké az Urat imádják, még a tökéletes felszabadulás szintjén is. A tiszta bhakta sohasem hagy fel ezzel az imádattal, míg az imperszonalista, miután elérte a felszabadulást s belemerült az Úr személytelen, brahmajyotinak nevezett formájába, abbahagyja az imádatot. Ezért ez a vers vipaścitáknak nevezi az Úr tiszta bhaktáit, mert bölcsek, s tökéletesen ismerik az Urat.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.34| SB 2.10.34]] '''[[HU/SB 2.10.34|SB 2.10.34]] - [[HU/SB 2.10.36|SB 2.10.36]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.36| SB 2.10.36]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__