TattvaDarsana at 11:09, 17 March 2019

2019-03-17T11:09:21Z

← Older revision		Revision as of 11:09, 17 March 2019
Line 24:		Line 24:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	''śrotavya-ādīni''—a hallás tárgya; ''rājendra''~~—óh~~, uralkodó; ''nṛṇām''—az emberi társadalomnak; ''santi''—vannak; ''sahasraśaḥ''—ezer és ezer; ''apaśyatām''—a vaknak; ''ātma-tattvam''—az önvalóról szóló tudás, a végső igazság; ''gṛheṣu''—otthon; ''gṛha-medhinām''—azoknak, akik túlságosan belemerülnek az anyagi létbe.		''śrotavya-ādīni''—a hallás tárgya; ''rājendra''—ó, uralkodó; ''nṛṇām''—az emberi társadalomnak; ''santi''—vannak; ''sahasraśaḥ''—ezer és ezer; ''apaśyatām''—a vaknak; ''ātma-tattvam''—az önvalóról szóló tudás, a végső igazság; ''gṛheṣu''—otthon; ''gṛha-medhinām''—azoknak, akik túlságosan belemerülnek az anyagi létbe.
	</div>		</div>

Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Azok, akik az anyagi létbe merülnek, mert vakok, s nem látják a végső igazságot, sok mindent meghallgatnak az emberi társadalomban, óh, uralkodó!		Azok, akik az anyagi létbe merülnek, mert vakok, s nem látják a végső igazságot, sok mindent meghallgatnak az emberi társadalomban, ó, uralkodó!
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A kinyilatkoztatott szentírásokban két kifejezést találunk a családos életre vonatkozóan: gṛhastha és gṛhamedhī. A gṛhasthák feleségükkel és gyermekeikkel élnek, de a végső igazság megismerése érdekében életük lelki, míg a gṛhamedhīket csupán családjuk jóléte érdekli — legyen ez az érdek kiterjesztett vagy önközpontú —, így aztán irigyek másokra. A medhī szó arra utal, aki irigy másokra. A gṛhamedhīk kétségtelenül irigyek, hiszen családjukon kívül semmi mással nem törődnek. Ezért a gṛhamedhī soha nincs jóban a másik gṛhamedhīvel, tágabb értelemben pedig egyetlen közösség, társadalom, illetve nemzet sincs jó viszonyban a másikkal, önös érdekeiknek köszönhetően. A Kali-korban minden családfenntartó féltékeny a másikra, mert mindannyian vakok, s nem ismerik fel a végső igazságról szóló tudást. Sok mindent meghallgatnak a politikáról, a tudományról, a társadalomról, a gazdaságról és így tovább, de szegényes tudásuk miatt azokkal a kérdésekkel, melyek az élet legfőbb szenvedéseire, a születés, a halál, az öregkor és a betegség okozta szenvedésekre vonatkoznak, nem törődnek. Valójában az emberi élet célja az, hogy végső megoldást találjunk a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A gṛhamedhīk azonban, akiket illúzióba ejt az anyagi természet, teljesen megfeledkeznek az önmegvalósításról. Az élet problémáira az a végső megoldás, ha hazatérünk, vissza Istenhez, és így — ahogyan a Bhagavad-gītā mondja )[[HU/BG 8.16\|BG 8.16]] — az anyagi lét gyötrelmei, a születés, a halál, az öregkor és a betegség mind megszűnnek.		A kinyilatkoztatott szentírásokban két kifejezést találunk a családos életre vonatkozóan: gṛhastha és gṛhamedhī. A gṛhasthák feleségükkel és gyermekeikkel élnek, de a végső igazság megismerése érdekében életük lelki, míg a gṛhamedhīket csupán családjuk jóléte érdekli — legyen ez az érdek kiterjesztett vagy önközpontú —, így aztán irigyek másokra. A medhī szó arra utal, aki irigy másokra. A gṛhamedhīk kétségtelenül irigyek, hiszen családjukon kívül semmi mással nem törődnek. Ezért a gṛhamedhī soha nincs jóban a másik gṛhamedhīvel, tágabb értelemben pedig egyetlen közösség, társadalom, illetve nemzet sincs jó viszonyban a másikkal, önös érdekeiknek köszönhetően. A Kali-korban minden családfenntartó féltékeny a másikra, mert mindannyian vakok, s nem ismerik fel a végső igazságról szóló tudást. Sok mindent meghallgatnak a politikáról, a tudományról, a társadalomról, a gazdaságról és így tovább, de szegényes tudásuk miatt azokkal a kérdésekkel, melyek az élet legfőbb szenvedéseire, a születés, a halál, az öregkor és a betegség okozta szenvedésekre vonatkoznak, nem törődnek. Valójában az emberi élet célja az, hogy végső megoldást találjunk a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A gṛhamedhīk azonban, akiket illúzióba ejt az anyagi természet, teljesen megfeledkeznek az önmegvalósításról. Az élet problémáira az a végső megoldás, ha hazatérünk, vissza Istenhez, és így — ahogyan a Bhagavad-gītā mondja ([[HU/BG 8.16\|BG 8.16]]) — az anyagi lét gyötrelmei, a születés, a halál, az öregkor és a betegség mind megszűnnek.

	Hogy hazatérjünk, vissza Istenhez, hallanunk kell a Legfelsőbb Úrról, nevéről, formájáról, tulajdonságairól, kedvteléseiről, környezetéről és változatosságáról. Az ostoba emberek nem tudnak erről. Mindent hallani akarnak átmeneti létű dolgok nevéről, formájáról stb., és nem tudják, miként alkalmazzák a leghasznosabban azt a vágyukat, hogy mindig halljanak valamiről. Olyannyira tévúton járnak, hogy a végső igazság nevével, formájával, sajátságaival stb. kapcsolatban minden hitelt nélkülöző írásokat tesznek közzé. Nem szabad tehát gṛhamedhīkké válnunk, hogy életünket az irigység töltse csupán ki. A szentírások utasítását követve legyünk igazi gṛhasthák!		Hogy hazatérjünk, vissza Istenhez, hallanunk kell a Legfelsőbb Úrról, nevéről, formájáról, tulajdonságairól, kedvteléseiről, környezetéről és változatosságáról. Az ostoba emberek nem tudnak erről. Mindent hallani akarnak átmeneti létű dolgok nevéről, formájáról stb., és nem tudják, miként alkalmazzák a leghasznosabban azt a vágyukat, hogy mindig halljanak valamiről. Olyannyira tévúton járnak, hogy a végső igazság nevével, formájával, sajátságaival stb. kapcsolatban minden hitelt nélkülöző írásokat tesznek közzé. Nem szabad tehát gṛhamedhīkké válnunk, hogy életünket az irigység töltse csupán ki. A szentírások utasítását követve legyünk igazi gṛhasthák!

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-03T11:42:42Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 1. fejezet|H02]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.1: Az első lépés Isten megismerésének útján| ELSŐ FEJEZET: Az első lépés Isten megismerésének útján]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.1.1| SB 2.1.1]] '''[[HU/SB 2.1.1|SB 2.1.1]] - [[HU/SB 2.1.3|SB 2.1.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.1.3| SB 2.1.3]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.1.2|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 2. VERS ====

<div class="verse">
:śrotavyādīni rājendra
:nṛṇāṁ santi sahasraśaḥ
:apaśyatām ātma-tattvaṁ
:gṛheṣu gṛha-medhinām
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''śrotavya-ādīni''—a hallás tárgya; ''rājendra''—óh, uralkodó; ''nṛṇām''—az emberi társadalomnak; ''santi''—vannak; ''sahasraśaḥ''—ezer és ezer; ''apaśyatām''—a vaknak; ''ātma-tattvam''—az önvalóról szóló tudás, a végső igazság; ''gṛheṣu''—otthon; ''gṛha-medhinām''—azoknak, akik túlságosan belemerülnek az anyagi létbe.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Azok, akik az anyagi létbe merülnek, mert vakok, s nem látják a végső igazságot, sok mindent meghallgatnak az emberi társadalomban, óh, uralkodó!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A kinyilatkoztatott szentírásokban két kifejezést találunk a családos életre vonatkozóan: gṛhastha és gṛhamedhī. A gṛhasthák feleségükkel és gyermekeikkel élnek, de a végső igazság megismerése érdekében életük lelki, míg a gṛhamedhīket csupán családjuk jóléte érdekli — legyen ez az érdek kiterjesztett vagy önközpontú —, így aztán irigyek másokra. A medhī szó arra utal, aki irigy másokra. A gṛhamedhīk kétségtelenül irigyek, hiszen családjukon kívül semmi mással nem törődnek. Ezért a gṛhamedhī soha nincs jóban a másik gṛhamedhīvel, tágabb értelemben pedig egyetlen közösség, társadalom, illetve nemzet sincs jó viszonyban a másikkal, önös érdekeiknek köszönhetően. A Kali-korban minden családfenntartó féltékeny a másikra, mert mindannyian vakok, s nem ismerik fel a végső igazságról szóló tudást. Sok mindent meghallgatnak a politikáról, a tudományról, a társadalomról, a gazdaságról és így tovább, de szegényes tudásuk miatt azokkal a kérdésekkel, melyek az élet legfőbb szenvedéseire, a születés, a halál, az öregkor és a betegség okozta szenvedésekre vonatkoznak, nem törődnek. Valójában az emberi élet célja az, hogy végső megoldást találjunk a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A gṛhamedhīk azonban, akiket illúzióba ejt az anyagi természet, teljesen megfeledkeznek az önmegvalósításról. Az élet problémáira az a végső megoldás, ha hazatérünk, vissza Istenhez, és így — ahogyan a Bhagavad-gītā mondja )[[HU/BG 8.16|BG 8.16]] — az anyagi lét gyötrelmei, a születés, a halál, az öregkor és a betegség mind megszűnnek.

Hogy hazatérjünk, vissza Istenhez, hallanunk kell a Legfelsőbb Úrról, nevéről, formájáról, tulajdonságairól, kedvteléseiről, környezetéről és változatosságáról. Az ostoba emberek nem tudnak erről. Mindent hallani akarnak átmeneti létű dolgok nevéről, formájáról stb., és nem tudják, miként alkalmazzák a leghasznosabban azt a vágyukat, hogy mindig halljanak valamiről. Olyannyira tévúton járnak, hogy a végső igazság nevével, formájával, sajátságaival stb. kapcsolatban minden hitelt nélkülöző írásokat tesznek közzé. Nem szabad tehát gṛhamedhīkké válnunk, hogy életünket az irigység töltse csupán ki. A szentírások utasítását követve legyünk igazi gṛhasthák!
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.1.1| SB 2.1.1]] '''[[HU/SB 2.1.1|SB 2.1.1]] - [[HU/SB 2.1.3|SB 2.1.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.1.3| SB 2.1.3]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 2.1.2 - Revision history

TattvaDarsana at 11:09, 17 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit