HU/SB 2.1.12 - Revision history

TattvaDarsana at 07:46, 10 February 2019

2019-02-10T07:46:04Z

← Older revision		Revision as of 07:46, 10 February 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Śrīla Śukadeva Gosvāmī arra tanította Parīkṣit Mahārāját, mennyire fontos, hogy az Úr szent nevét minden ember énekelje. Hogy bátorítsa a királyt, akinek hét napja volt hátra, Śrīla Śukadeva Gosvāmī kijelentette, hogy nincs értelme sok száz évig élni, ha mit sem tudunk az élet problémáiról: többet ér egyetlen pillanatig élni annak a teljes tudatában, hogy a legfelsőbb célt kell elérnünk. Az élet legfelsőbb célja örök, teljes tudással és boldogsággal teli. Akiket megzavarnak az anyagi világ külső megnyilvánulásai, és akik az „Együnk, igyunk, vigadjunk!” állati szintű életét élik, csupán elvesztegetik az életüket az észrevétlenül tovatűnő értékes évek során. Teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy az emberi életet azért kapja a feltételekhez kötött lélek, hogy lelki sikert érjen el, s e cél elérésének legegyszerűbb folyamata az Úr szent nevének éneklése. Az előző versben már bizonyos mélységig beszéltünk erről a kérdésről, s a szent név lábai ellen elkövetett sértések különféle típusairól további felvilágosítást is kaphatunk. Śrīla Jīva Gosvāmī Prabhu számtalan részletet idézett a hiteles írásokból, és kiválóan alátámasztotta az Úr szent nevének lábai ellen elkövetett sértésekről mondottakat. A Viṣṇu-yāmala Tantra segítségével Śrīla Jīva Gosvāmī bebizonyította, hogy az ember minden bűn hatásától megszabadulhat, ha az Úr szent nevét énekli. A Mārkaṇḍeya Purāṇát idézve Śrī Gosvāmījī azt mondja, hogy az ember ne gyalázza az Úr bhaktáját, és ne hallgasson meg olyanokat, akik az Úr bhaktáit becsmérlik. Egy bhaktának meg kell akadályoznia a rágalmazót a tettében azzal, hogy levágja a nyelvét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, akkor inkább legyen öngyilkos, mintsem hogy hallgassa, ahogyan az Úr bhaktáját gyalázzák. A végkövetkeztetés az, hogy nem szabad meghallgatnunk és nem szabad hagynunk, hogy az Úr bhaktáját becsméreljék. Azzal kapcsolatban, hogy az Úr szent neve különbözik a félistenek neveitől, a kinyilatkoztatott írások feltárják (Bg. 10.41), hogy minden különleges képességgel rendelkező élőlény a legfelsőbb energiaforrás, az Úr Kṛṣṇa szerves része. Magát az Urat kivéve mindenki alárendelt helyzetben van, senki sem független az Úrtól. Senki sem rendelkezhet hatalmasabb vagy hasonlóan hatalmas energiával, mint a Legfelsőbb Úr, ezért senkinek a neve sem lehet olyan hatalmas, mint az Úré. Az Úr szent neveinek éneklésével az ember minden olyan — sőt több — áldásra szert tehet, mint ami a félistenek neveinek ismételgetéséből származik. Az Úr szent nevét ezért nem szabad egyenrangúnak tekintenünk semmilyen más névvel. Sem Brahmā, sem Śiva, sem más hatalmas istenség nem lehet egyenlő a Legfelsőbb Úrral, Viṣṇuval. Az Úr hatalmas, szent neve kétségtelenül bárkit képes megszabadítani minden bűnös hatástól, de aki arra vágyik, hogy az Úr szent nevének transzcendentális energiáját gonosz tettei során használja fel, az a legalávalóbb ember a világon. Az ilyen embernek sem az Úr, sem képviselője nem bocsát meg. Életünket ezért az Úr szolgálatába kell állítanunk, hogy minden eszközzel, sértés nélkül dicsőítsük Őt. Ha ezt tesszük, akár csak egyetlen pillanatig is, életünket nem lehet majd összehasonlítani a tudatlanság hosszú életével, mint amilyen például egy fáé és a többi olyan élőlényé, akik sok ezer évig is élhetnek lelki fejlődés nélkül.		Śrīla Śukadeva Gosvāmī arra tanította Parīkṣit Mahārāját, mennyire fontos, hogy az Úr szent nevét minden ember énekelje. Hogy bátorítsa a királyt, akinek hét napja volt hátra, Śrīla Śukadeva Gosvāmī kijelentette, hogy nincs értelme sok száz évig élni, ha mit sem tudunk az élet problémáiról: többet ér egyetlen pillanatig élni annak a teljes tudatában, hogy a legfelsőbb célt kell elérnünk. Az élet legfelsőbb célja örök, teljes tudással és boldogsággal teli. Akiket megzavarnak az anyagi világ külső megnyilvánulásai, és akik az „Együnk, igyunk, vigadjunk!” állati szintű életét élik, csupán elvesztegetik az életüket az észrevétlenül tovatűnő értékes évek során. Teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy az emberi életet azért kapja a feltételekhez kötött lélek, hogy lelki sikert érjen el, s e cél elérésének legegyszerűbb folyamata az Úr szent nevének éneklése. Az előző versben már bizonyos mélységig beszéltünk erről a kérdésről, s a szent név lábai ellen elkövetett sértések különféle típusairól további felvilágosítást is kaphatunk. Śrīla Jīva Gosvāmī Prabhu számtalan részletet idézett a hiteles írásokból, és kiválóan alátámasztotta az Úr szent nevének lábai ellen elkövetett sértésekről mondottakat. A Viṣṇu-yāmala Tantra segítségével Śrīla Jīva Gosvāmī bebizonyította, hogy az ember minden bűn hatásától megszabadulhat, ha az Úr szent nevét énekli. A Mārkaṇḍeya Purāṇát idézve Śrī Gosvāmījī azt mondja, hogy az ember ne gyalázza az Úr bhaktáját, és ne hallgasson meg olyanokat, akik az Úr bhaktáit becsmérlik. Egy bhaktának meg kell akadályoznia a rágalmazót a tettében azzal, hogy levágja a nyelvét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, akkor inkább legyen öngyilkos, mintsem hogy hallgassa, ahogyan az Úr bhaktáját gyalázzák. A végkövetkeztetés az, hogy nem szabad meghallgatnunk és nem szabad hagynunk, hogy az Úr bhaktáját becsméreljék. Azzal kapcsolatban, hogy az Úr szent neve különbözik a félistenek neveitől, a kinyilatkoztatott írások feltárják ([[HU/BG 10.41\|BG 10.41]]), hogy minden különleges képességgel rendelkező élőlény a legfelsőbb energiaforrás, az Úr Kṛṣṇa szerves része. Magát az Urat kivéve mindenki alárendelt helyzetben van, senki sem független az Úrtól. Senki sem rendelkezhet hatalmasabb vagy hasonlóan hatalmas energiával, mint a Legfelsőbb Úr, ezért senkinek a neve sem lehet olyan hatalmas, mint az Úré. Az Úr szent neveinek éneklésével az ember minden olyan — sőt több — áldásra szert tehet, mint ami a félistenek neveinek ismételgetéséből származik. Az Úr szent nevét ezért nem szabad egyenrangúnak tekintenünk semmilyen más névvel. Sem Brahmā, sem Śiva, sem más hatalmas istenség nem lehet egyenlő a Legfelsőbb Úrral, Viṣṇuval. Az Úr hatalmas, szent neve kétségtelenül bárkit képes megszabadítani minden bűnös hatástól, de aki arra vágyik, hogy az Úr szent nevének transzcendentális energiáját gonosz tettei során használja fel, az a legalávalóbb ember a világon. Az ilyen embernek sem az Úr, sem képviselője nem bocsát meg. Életünket ezért az Úr szolgálatába kell állítanunk, hogy minden eszközzel, sértés nélkül dicsőítsük Őt. Ha ezt tesszük, akár csak egyetlen pillanatig is, életünket nem lehet majd összehasonlítani a tudatlanság hosszú életével, mint amilyen például egy fáé és a többi olyan élőlényé, akik sok ezer évig is élhetnek lelki fejlődés nélkül.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-03T12:38:15Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 1. fejezet|H12]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.1: Az első lépés Isten megismerésének útján| ELSŐ FEJEZET: Az első lépés Isten megismerésének útján]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.1.11| SB 2.1.11]] '''[[HU/SB 2.1.11|SB 2.1.11]] - [[HU/SB 2.1.13|SB 2.1.13]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.1.13| SB 2.1.13]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.1.12|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 12. VERS ====

<div class="verse">
:kiṁ pramattasya bahubhiḥ
:parokṣair hāyanair iha
:varaṁ muhūrtaṁ viditaṁ
:ghaṭate śreyase yataḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''kim''—mi; ''pramattasya''—a megzavartnak; ''bahubhiḥ''—sokkal; ''parokṣaiḥ''—tapasztalatlan; ''hāyanaiḥ''—évek; ''iha''—ebben a világban; ''varam''—jobb; ''muhūrtam''—egy pillanat; ''viditam''—tudatos; ''ghaṭate''—az ember próbálkozhat; ''śreyase''—a legfőbb érdeket illetően; ''yataḥ''—azáltal.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Mi haszna egy hosszabb életnek, melyet tapasztalatlanul elvesztegetünk ezen a világon? Egy teljesen tudatos pillanat többet ér, mert segítségével elindulhatunk a legfelsőbb cél keresésének útján.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Śrīla Śukadeva Gosvāmī arra tanította Parīkṣit Mahārāját, mennyire fontos, hogy az Úr szent nevét minden ember énekelje. Hogy bátorítsa a királyt, akinek hét napja volt hátra, Śrīla Śukadeva Gosvāmī kijelentette, hogy nincs értelme sok száz évig élni, ha mit sem tudunk az élet problémáiról: többet ér egyetlen pillanatig élni annak a teljes tudatában, hogy a legfelsőbb célt kell elérnünk. Az élet legfelsőbb célja örök, teljes tudással és boldogsággal teli. Akiket megzavarnak az anyagi világ külső megnyilvánulásai, és akik az „Együnk, igyunk, vigadjunk!” állati szintű életét élik, csupán elvesztegetik az életüket az észrevétlenül tovatűnő értékes évek során. Teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy az emberi életet azért kapja a feltételekhez kötött lélek, hogy lelki sikert érjen el, s e cél elérésének legegyszerűbb folyamata az Úr szent nevének éneklése. Az előző versben már bizonyos mélységig beszéltünk erről a kérdésről, s a szent név lábai ellen elkövetett sértések különféle típusairól további felvilágosítást is kaphatunk. Śrīla Jīva Gosvāmī Prabhu számtalan részletet idézett a hiteles írásokból, és kiválóan alátámasztotta az Úr szent nevének lábai ellen elkövetett sértésekről mondottakat. A Viṣṇu-yāmala Tantra segítségével Śrīla Jīva Gosvāmī bebizonyította, hogy az ember minden bűn hatásától megszabadulhat, ha az Úr szent nevét énekli. A Mārkaṇḍeya Purāṇát idézve Śrī Gosvāmījī azt mondja, hogy az ember ne gyalázza az Úr bhaktáját, és ne hallgasson meg olyanokat, akik az Úr bhaktáit becsmérlik. Egy bhaktának meg kell akadályoznia a rágalmazót a tettében azzal, hogy levágja a nyelvét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, akkor inkább legyen öngyilkos, mintsem hogy hallgassa, ahogyan az Úr bhaktáját gyalázzák. A végkövetkeztetés az, hogy nem szabad meghallgatnunk és nem szabad hagynunk, hogy az Úr bhaktáját becsméreljék. Azzal kapcsolatban, hogy az Úr szent neve különbözik a félistenek neveitől, a kinyilatkoztatott írások feltárják (Bg. 10.41), hogy minden különleges képességgel rendelkező élőlény a legfelsőbb energiaforrás, az Úr Kṛṣṇa szerves része. Magát az Urat kivéve mindenki alárendelt helyzetben van, senki sem független az Úrtól. Senki sem rendelkezhet hatalmasabb vagy hasonlóan hatalmas energiával, mint a Legfelsőbb Úr, ezért senkinek a neve sem lehet olyan hatalmas, mint az Úré. Az Úr szent neveinek éneklésével az ember minden olyan — sőt több — áldásra szert tehet, mint ami a félistenek neveinek ismételgetéséből származik. Az Úr szent nevét ezért nem szabad egyenrangúnak tekintenünk semmilyen más névvel. Sem Brahmā, sem Śiva, sem más hatalmas istenség nem lehet egyenlő a Legfelsőbb Úrral, Viṣṇuval. Az Úr hatalmas, szent neve kétségtelenül bárkit képes megszabadítani minden bűnös hatástól, de aki arra vágyik, hogy az Úr szent nevének transzcendentális energiáját gonosz tettei során használja fel, az a legalávalóbb ember a világon. Az ilyen embernek sem az Úr, sem képviselője nem bocsát meg. Életünket ezért az Úr szolgálatába kell állítanunk, hogy minden eszközzel, sértés nélkül dicsőítsük Őt. Ha ezt tesszük, akár csak egyetlen pillanatig is, életünket nem lehet majd összehasonlítani a tudatlanság hosszú életével, mint amilyen például egy fáé és a többi olyan élőlényé, akik sok ezer évig is élhetnek lelki fejlődés nélkül.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.1.11| SB 2.1.11]] '''[[HU/SB 2.1.11|SB 2.1.11]] - [[HU/SB 2.1.13|SB 2.1.13]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.1.13| SB 2.1.13]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__