HU/SB 10.3.37-38 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-07T00:52:36Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 00:52, 7 September 2020
Line 43:		Line 43:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Tizenkétezer év a mennyei bolygókon nem olyan hosszú idő azok számára, akik a felsőbb bolygórendszerben élnek, noha azoknak, akik e bolygón laknak, valóban hosszú lehet. Sutapā Brahmā fia volt, és ahogyan már a Bhagavad-gītāból ([[HU/BG 8.17\|BG 8.17]]) megtudtuk, Brahmā egy napja a mi időszámításunk szerint sok millió évnek felel meg (''sahasra-yuga-paryantam ahar yad brahmaṇo viduḥ''). Alaposan meg kell értenünk, hogy ahhoz, hogy valaki megkaphassa Kṛṣṇát a fiaként, ilyen nagy lemondásokat kell végeznie. Ha azt akarjuk, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenjen közöttünk ebben az anyagi világban, ahhoz nagy lemondásra van szükség, de ha vissza akarunk térni Kṛṣṇához (''tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti so ’rjuna''), akkor csupán meg kell értenünk és szeretnünk kell Őt. Csupán a szereteten keresztül nagyon könnyen hazatérhetünk, vissza Istenhez. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért kijelentette: ''premā pum-artho mahān'', az istenszeretet a legnagyobb eredmény, amit az ember elérhet.		Tizenkétezer év a mennyei bolygókon nem olyan hosszú idő azok számára, akik a felsőbb bolygórendszerben élnek, noha azoknak, akik e bolygón laknak, valóban hosszú lehet. Sutapā Brahmā fia volt, és ahogyan már a Bhagavad-gītāból ([[HU/BG 8.17\|BG 8.17]]) megtudtuk, Brahmā egy napja a mi időszámításunk szerint sok millió évnek felel meg (''sahasra-yuga-paryantam ahar yad brahmaṇo viduḥ''). Alaposan meg kell értenünk, hogy ahhoz, hogy valaki megkaphassa Kṛṣṇát a fiaként, ilyen nagy lemondásokat kell végeznie. Ha azt akarjuk, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenjen közöttünk ebben az anyagi világban, ahhoz nagy lemondásra van szükség, de ha vissza akarunk térni Kṛṣṇához (''tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti so ’rjuna'' ([[HU/BG 4.9\|BG 4.9]])), akkor csupán meg kell értenünk és szeretnünk kell Őt. Csupán a szereteten keresztül nagyon könnyen hazatérhetünk, vissza Istenhez. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért kijelentette: ''premā pum-artho mahān'', az istenszeretet a legnagyobb eredmény, amit az ember elérhet.

	Ahogyan már elmondtuk, az Úr imádata során három szintet különböztetünk meg: ''jñāna, jñānamayī'' és ''rati'', azaz szeretet. Sutapā és felesége, Pṛśni odaadó szolgálatukat a teljes tudásra alapozva kezdték el. Később fokozatosan szeretet fejlődött ki bennük az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt, s amikor ez a szeretet éretté vált, az Úr megjelent Viṣṇuként, noha Devakī ekkor arra kérte Őt, hogy öltse fel Kṛṣṇa-formáját. Annak érdekében, hogy jobban szerethessük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Urat egy olyan formában akarjuk látni, mint Kṛṣṇa vagy Rāma. A szeretetteljes kapcsolat leginkább Kṛṣṇával állhat fenn.		Ahogyan már elmondtuk, az Úr imádata során három szintet különböztetünk meg: ''jñāna, jñānamayī'' és ''rati'', azaz szeretet. Sutapā és felesége, Pṛśni odaadó szolgálatukat a teljes tudásra alapozva kezdték el. Később fokozatosan szeretet fejlődött ki bennük az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt, s amikor ez a szeretet éretté vált, az Úr megjelent Viṣṇuként, noha Devakī ekkor arra kérte Őt, hogy öltse fel Kṛṣṇa-formáját. Annak érdekében, hogy jobban szerethessük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Urat egy olyan formában akarjuk látni, mint Kṛṣṇa vagy Rāma. A szeretetteljes kapcsolat leginkább Kṛṣṇával állhat fenn.
Line 54:		Line 54:
	:''nāmne gaura-tviṣe namaḥ''		:''nāmne gaura-tviṣe namaḥ''

	Ebben a versben Rūpa Gosvāmī Śrī Caitanya Mahāprabhut mahā-vadānyának, a legnagylelkűbb adományozónak nevezi, mert olyan könnnyen adja Kṛṣṇát, hogy az ember pusztán a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével elérheti Őt. Élnünk kell tehát ezzel az áldással, melyet Śrī Caitanya Mahāprabhu adott, s amikor majd a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével megtisztulunk minden piszkos dologtól (''ceto-darpaṇa-mārjanam''), akkor nagyon könnyen meg fogjuk érteni, hogy Kṛṣṇa a szeretet egyetlen tárgya (''kīrtanād eva kṛṣṇasya mukta-saṅgaḥ paraṁ vrajet'').		Ebben a versben Rūpa Gosvāmī Śrī Caitanya Mahāprabhut mahā-vadānyának, a legnagylelkűbb adományozónak nevezi, mert olyan könnnyen adja Kṛṣṇát, hogy az ember pusztán a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével elérheti Őt. Élnünk kell tehát ezzel az áldással, melyet Śrī Caitanya Mahāprabhu adott, s amikor majd a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével megtisztulunk minden piszkos dologtól (''ceto-darpaṇa-mārjanam''), akkor nagyon könnyen meg fogjuk érteni, hogy Kṛṣṇa a szeretet egyetlen tárgya (''kīrtanād eva kṛṣṇasya mukta-saṅgaḥ paraṁ vrajet'' ([[HU/SB 12.3.51\|SB 12.3.51]])).

	Nincs szükség tehát arra, hogy évezredeken keresztül szigorú lemondásokat végezzünk. Az egyetlen dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy hogyan szeressük Kṛṣṇát, és hogyan szolgáljuk Őt (''sevonmukhe hi jihvādau svayam eva sphuraty adaḥ''). Ily módon nagyon könnyen hazatérhetünk, vissza Istenhez. Ahelyett hogy az Urat hoznánk ide valamilyen anyagi célból — hogy legyen egy fiunk, stb. —, térjünk inkább haza, vissza Istenhez, ahol megnyilvánul valódi kapcsolatunk az Úrral, és ahol mindig ebben az örök kapcsolatban cselekszünk. A Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével fokozatosan kifejlesztjük örök kapcsolatunkat a Legfelsőbb Személlyel, és így elérjük a svarūpa-siddhinek nevezett tökéletességet. Ki kell használnunk ezt az áldást, és haza kell térnünk, vissza Istenhez. ''Patita-pāvana-hetu tava avatāra'', énekelte ezért Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura: Caitanya Mahāprabhu megjelent inkarnációként, hogy minden hozzánk hasonló bűnös lelket felszabadítson, s közvetlenül megáldjon bennünket az Isten iránti szeretettel. Ki kell használnunk a nagyszerű Istenség Személyisége nagyszerű áldását.		Nincs szükség tehát arra, hogy évezredeken keresztül szigorú lemondásokat végezzünk. Az egyetlen dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy hogyan szeressük Kṛṣṇát, és hogyan szolgáljuk Őt (''sevonmukhe hi jihvādau svayam eva sphuraty adaḥ''). Ily módon nagyon könnyen hazatérhetünk, vissza Istenhez. Ahelyett hogy az Urat hoznánk ide valamilyen anyagi célból — hogy legyen egy fiunk, stb. —, térjünk inkább haza, vissza Istenhez, ahol megnyilvánul valódi kapcsolatunk az Úrral, és ahol mindig ebben az örök kapcsolatban cselekszünk. A Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével fokozatosan kifejlesztjük örök kapcsolatunkat a Legfelsőbb Személlyel, és így elérjük a svarūpa-siddhinek nevezett tökéletességet. Ki kell használnunk ezt az áldást, és haza kell térnünk, vissza Istenhez. ''Patita-pāvana-hetu tava avatāra'', énekelte ezért Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura: Caitanya Mahāprabhu megjelent inkarnációként, hogy minden hozzánk hasonló bűnös lelket felszabadítson, s közvetlenül megáldjon bennünket az Isten iránti szeretettel. Ki kell használnunk a nagyszerű Istenség Személyisége nagyszerű áldását.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-12-22T09:39:13Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 10. ének, 3. fejezet|H38]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 10|Tizedik Ének]] - [[HU/SB 10.3: Az Úr Krsna születése| HARMADIK FEJEZET: Az Úr Kṛṣṇa születése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.3.36| SB 10.3.36]] '''[[HU/SB 10.3.36|SB 10.3.36]] - [[HU/SB 10.3.39|SB 10.3.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.3.39| SB 10.3.39]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 10.3.37-38|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 37-38. VERSEK ====

<div class="verse">
:tadā vāṁ parituṣṭo ’ham
:amunā vapuṣānaghe
:tapasā śraddhayā nityaṁ
:bhaktyā ca hṛdi bhāvitaḥ

:prādurāsaṁ varada-rāḍ
:yuvayoḥ kāma-ditsayā
:vriyatāṁ vara ity ukte
:mādṛśo vāṁ vṛtaḥ sutaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tadā''—azután (a tizenkétezer mennyei év leteltével); ''vām''—mindkettőtökkel; ''parituṣṭaḥ aham''—nagyon elégedett voltam; ''amunā''—ezáltal; ''vapuṣā''—ebben a formámban, Kṛṣṇaként; ''anaghe''—ó, kedves bűntelen anyám; ''tapasā''—lemondás által; ''śraddhayā''—hittel; ''nityam''—állandóan (végezve); ''bhaktyā''—odaadó szolgálattal; ''ca''—valamint; ''hṛdi''—a szív mélyén; ''bhāvitaḥ''—szilárd (az eltökéltségben); ''prādurāsam''—megjelentem előttetek (ugyanígy); ''vara-da-rāṭ''—a legkiválóbb mindazok közül, akik áldást tudnak adni; ''yuvayoḥ''—mindkettőtöknek; ''kāma-ditsayā''—azt kívánva, hogy teljesíthessem vágyatokat; ''vriyatām''—megkértelek titeket, hogy tárjátok fel szíveteket; ''varaḥ''—egy áldásért; ''iti ukte''—amikor ily módon megkértelek benneteket; ''mādṛśaḥ''—pontosan olyan, mint Én; ''vām''—mindkettőtöké; ''vṛtaḥ''—kértetek; ''sutaḥ''—fiatokként (pontosan egy olyan fiút akartatok, amilyen Én vagyok).
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ó, bűntelen anyám, Devakī! A tizenkétezer mennyei év leteltével, melynek során szívetek mélyén nagy hittel, odaadással és lemondással szüntelenül Rajtam meditáltatok, nagyon elégedett voltam veletek. Mivel Én vagyok a legkiválóbb az áldást adók közül, megjelentem ugyanebben a formában, Kṛṣṇaként, hogy arra kérjelek titeket, hadd adjam meg nektek azt az áldást, amit csak kívántok. Ekkor elmondtátok, hogy egy pontosan olyan fiúra vágytok, amilyen Én vagyok.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Tizenkétezer év a mennyei bolygókon nem olyan hosszú idő azok számára, akik a felsőbb bolygórendszerben élnek, noha azoknak, akik e bolygón laknak, valóban hosszú lehet. Sutapā Brahmā fia volt, és ahogyan már a Bhagavad-gītāból ([[HU/BG 8.17|BG 8.17]]) megtudtuk, Brahmā egy napja a mi időszámításunk szerint sok millió évnek felel meg (''sahasra-yuga-paryantam ahar yad brahmaṇo viduḥ''). Alaposan meg kell értenünk, hogy ahhoz, hogy valaki megkaphassa Kṛṣṇát a fiaként, ilyen nagy lemondásokat kell végeznie. Ha azt akarjuk, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenjen közöttünk ebben az anyagi világban, ahhoz nagy lemondásra van szükség, de ha vissza akarunk térni Kṛṣṇához (''tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti so ’rjuna''), akkor csupán meg kell értenünk és szeretnünk kell Őt. Csupán a szereteten keresztül nagyon könnyen hazatérhetünk, vissza Istenhez. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért kijelentette: ''premā pum-artho mahān'', az istenszeretet a legnagyobb eredmény, amit az ember elérhet.

Ahogyan már elmondtuk, az Úr imádata során három szintet különböztetünk meg: ''jñāna, jñānamayī'' és ''rati'', azaz szeretet. Sutapā és felesége, Pṛśni odaadó szolgálatukat a teljes tudásra alapozva kezdték el. Később fokozatosan szeretet fejlődött ki bennük az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt, s amikor ez a szeretet éretté vált, az Úr megjelent Viṣṇuként, noha Devakī ekkor arra kérte Őt, hogy öltse fel Kṛṣṇa-formáját. Annak érdekében, hogy jobban szerethessük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Urat egy olyan formában akarjuk látni, mint Kṛṣṇa vagy Rāma. A szeretetteljes kapcsolat leginkább Kṛṣṇával állhat fenn.

Ebben a korban mindannyian bűnösek vagyunk, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelent Caitanya Mahāprabhuként, hogy egyenesen átadja nekünk az istenszeretetet. Śrī Caitanya Mahāprabhu társai felismerték ezt. Rūpa Gosvāmī így írt:

:''namo mahā-vadānyāya''
:''kṛṣṇa-prema-pradāya te''
:''kṛṣṇāya kṛṣṇa-caitanya-''
:''nāmne gaura-tviṣe namaḥ''

Ebben a versben Rūpa Gosvāmī Śrī Caitanya Mahāprabhut mahā-vadānyának, a legnagylelkűbb adományozónak nevezi, mert olyan könnnyen adja Kṛṣṇát, hogy az ember pusztán a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével elérheti Őt. Élnünk kell tehát ezzel az áldással, melyet Śrī Caitanya Mahāprabhu adott, s amikor majd a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével megtisztulunk minden piszkos dologtól (''ceto-darpaṇa-mārjanam''), akkor nagyon könnyen meg fogjuk érteni, hogy Kṛṣṇa a szeretet egyetlen tárgya (''kīrtanād eva kṛṣṇasya mukta-saṅgaḥ paraṁ vrajet'').

Nincs szükség tehát arra, hogy évezredeken keresztül szigorú lemondásokat végezzünk. Az egyetlen dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy hogyan szeressük Kṛṣṇát, és hogyan szolgáljuk Őt (''sevonmukhe hi jihvādau svayam eva sphuraty adaḥ''). Ily módon nagyon könnyen hazatérhetünk, vissza Istenhez. Ahelyett hogy az Urat hoznánk ide valamilyen anyagi célból — hogy legyen egy fiunk, stb. —, térjünk inkább haza, vissza Istenhez, ahol megnyilvánul valódi kapcsolatunk az Úrral, és ahol mindig ebben az örök kapcsolatban cselekszünk. A Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével fokozatosan kifejlesztjük örök kapcsolatunkat a Legfelsőbb Személlyel, és így elérjük a svarūpa-siddhinek nevezett tökéletességet. Ki kell használnunk ezt az áldást, és haza kell térnünk, vissza Istenhez. ''Patita-pāvana-hetu tava avatāra'', énekelte ezért Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura: Caitanya Mahāprabhu megjelent inkarnációként, hogy minden hozzánk hasonló bűnös lelket felszabadítson, s közvetlenül megáldjon bennünket az Isten iránti szeretettel. Ki kell használnunk a nagyszerű Istenség Személyisége nagyszerű áldását.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.3.36| SB 10.3.36]] '''[[HU/SB 10.3.36|SB 10.3.36]] - [[HU/SB 10.3.39|SB 10.3.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.3.39| SB 10.3.39]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__