HU/SB 10.3.24 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-07T00:50:46Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 00:50, 7 September 2020
Line 41:		Line 41:
	Viṣṇu mindennek az eredete, és nincs különbség közte és az Úr Kṛṣṇa között, mert mindketten viṣṇu-tattvák. A Ṛg Védából megtudhatjuk: ''oṁ tad viṣṇoḥ paramaṁ padam'', az eredeti szubsztancia a mindent átható Úr Viṣṇu, aki egyben a Paramātmā és a Brahman-ragyogás is. Az élőlények szintén Viṣṇu szerves részei, aki különféle energiákkal rendelkezik (''parāsya śaktir vividhaiva śrūyate svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca''). Viṣṇu, vagyis Kṛṣṇa tehát minden. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 10.8\|BG 10.8]]) azt mondja: ''ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate''. „Én vagyok minden lelki és anyagi világ forrása. Minden Belőlem árad.” Kṛṣṇa tehát mindennek az eredeti oka (sarva-kāraṇa-kāraṇam). Amikor Viṣṇu mindent átható aspektusában kiterjed, tudnunk kell, hogy Ő a ''nirākāra-nirviśeṣa-brahmajyoti''.		Viṣṇu mindennek az eredete, és nincs különbség közte és az Úr Kṛṣṇa között, mert mindketten viṣṇu-tattvák. A Ṛg Védából megtudhatjuk: ''oṁ tad viṣṇoḥ paramaṁ padam'', az eredeti szubsztancia a mindent átható Úr Viṣṇu, aki egyben a Paramātmā és a Brahman-ragyogás is. Az élőlények szintén Viṣṇu szerves részei, aki különféle energiákkal rendelkezik (''parāsya śaktir vividhaiva śrūyate svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca''). Viṣṇu, vagyis Kṛṣṇa tehát minden. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 10.8\|BG 10.8]]) azt mondja: ''ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate''. „Én vagyok minden lelki és anyagi világ forrása. Minden Belőlem árad.” Kṛṣṇa tehát mindennek az eredeti oka (sarva-kāraṇa-kāraṇam). Amikor Viṣṇu mindent átható aspektusában kiterjed, tudnunk kell, hogy Ő a ''nirākāra-nirviśeṣa-brahmajyoti''.

	Noha minden Kṛṣṇából árad, Ő végső soron egy személy. ''Aham ādir hi devānām'': Ő Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara eredete, és belőlük sok másik félisten nyilvánul meg. Kṛṣṇa ezért a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 14.27\|BG 14.27]]) így szól: ''brahmaṇo hi pratiṣṭhāham''. „A Brahman Rajtam nyugszik.” Az Úr továbbá kijelenti:		Noha minden Kṛṣṇából árad, Ő végső soron egy személy. ''Aham ādir hi devānām'' ([[HU/BG 10.2\|BG 10.2]]): Ő Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara eredete, és belőlük sok másik félisten nyilvánul meg. Kṛṣṇa ezért a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 14.27\|BG 14.27]]) így szól: ''brahmaṇo hi pratiṣṭhāham''. „A Brahman Rajtam nyugszik.” Az Úr továbbá kijelenti:

	:''ye ’py anya-devatā-bhaktā''		:''ye ’py anya-devatā-bhaktā''
Line 48:		Line 48:
	:''yajanty avidhi-pūrvakam''		:''yajanty avidhi-pūrvakam''

	„Ó, Kuntī fia! Akik más istenek hívei, s őket imádják nagy hittel, azok valójában egyedül Engem imádnak, ám a rossz úton járnak.” ([[U/BG 9.23\|BG 9.23) Sokan imádják a különböző félisteneket, és mindannyiukat külön isteneknek tekintik, pedig valójában nem azok. A valóság az, hogy minden félisten és minden élőlény Kṛṣṇa szerves része (''mamaivāṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ''). A félistenek szintén az élőlények kategóriájába tartoznak; ők nem különálló istenek. Ám azok az emberek, akiknek a tudása éretlen, és akiket beszennyeznek az anyagi természet kötőerői, intelligenciájuknak megfelelően különféle félisteneket imádnak. A Bhagavad-gītā ezért elítéli őket (''kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ''). Ostobák, nem túlságosan fejlettek, és nem mérlegelték kellőképpen az igazságot, ezért a különféle félistenek imádatába merülnek, vagy a különböző filozófiák, például a māyāvāda filozófia alapján elmélkedni kezdenek.		„Ó, Kuntī fia! Akik más istenek hívei, s őket imádják nagy hittel, azok valójában egyedül Engem imádnak, ám a rossz úton járnak.” ([[HU/BG 9.23\|BG 9.23]]) Sokan imádják a különböző félisteneket, és mindannyiukat külön isteneknek tekintik, pedig valójában nem azok. A valóság az, hogy minden félisten és minden élőlény Kṛṣṇa szerves része (''mamaivāṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ'' ([[HU/BG 15.7\|BG 15.7]])). A félistenek szintén az élőlények kategóriájába tartoznak; ők nem különálló istenek. Ám azok az emberek, akiknek a tudása éretlen, és akiket beszennyeznek az anyagi természet kötőerői, intelligenciájuknak megfelelően különféle félisteneket imádnak. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 7.20\|BG 7.20]]) ezért elítéli őket (''kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ''). Ostobák, nem túlságosan fejlettek, és nem mérlegelték kellőképpen az igazságot, ezért a különféle félistenek imádatába merülnek, vagy a különböző filozófiák, például a māyāvāda filozófia alapján elmélkedni kezdenek.

	Kṛṣṇa, Viṣṇu mindennek a valódi eredete. ''Yasya bhāṣā sarvam idaṁ vibhāti'', mondják a Védák. Az Abszolút Igazságról később a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.28.15\|SB 10.28.15]]) így ír: ''satyaṁ jñānam anantam yad brahma-jyotiḥ sanātanam''. A brahmajyoti sanātana, örök, mégis Kṛṣṇán nyugszik (''brahmaṇo hi pratiṣṭhāham''). A Brahma-saṁhitā kijelenti, hogy az Úr mindent átható. ''Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham'': Ő jelen van az univerzumban, és ott van az atomban is Paramātmāként. ''Yasya prabhā prabhavato jagad-aṇḍa-koṭi-koṭiṣv aśeṣa-vasudhādi-vibhūti-bhinnam'': a Brahman szintén nem független Tőle. Bármiről beszél egy filozófus, az végső soron Kṛṣṇa, az Úr Viṣṇu (''sarvaṁ khalv idam brahma, paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān''). Az Úr Viṣṇut a megértés különböző fázisai szerint sokféleképpen jellemzik, de valójában Ő mindennek az eredete.		Kṛṣṇa, Viṣṇu mindennek a valódi eredete. ''Yasya bhāṣā sarvam idaṁ vibhāti'', mondják a Védák. Az Abszolút Igazságról később a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.28.15\|SB 10.28.15]]) így ír: ''satyaṁ jñānam anantam yad brahma-jyotiḥ sanātanam''. A brahmajyoti sanātana, örök, mégis Kṛṣṇán nyugszik (''brahmaṇo hi pratiṣṭhāham''). A Brahma-saṁhitā kijelenti, hogy az Úr mindent átható. ''Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham'': Ő jelen van az univerzumban, és ott van az atomban is Paramātmāként. ''Yasya prabhā prabhavato jagad-aṇḍa-koṭi-koṭiṣv aśeṣa-vasudhādi-vibhūti-bhinnam'': a Brahman szintén nem független Tőle. Bármiről beszél egy filozófus, az végső soron Kṛṣṇa, az Úr Viṣṇu (''sarvaṁ khalv idam brahma, paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān'' ([[HU/BG 10.12-13\|BG 10.12]])). Az Úr Viṣṇut a megértés különböző fázisai szerint sokféleképpen jellemzik, de valójában Ő mindennek az eredete.

	Devakī tiszta bhakta volt, ezért megértette, hogy ez az Úr Viṣṇu jelent meg a fiaként, így Vasudeva imái után ő is imákkal fordult az Úrhoz. Devakī, akit megfélemlítettek bátyja kegyetlen tettei, így szólt: „Drága Uram! Örök formáidat, Nārāyaṇát, az Úr Rāmát, Śeṣát, Varāhát, Nṛsiṁhát, Vāmanát, Baladevát és a sok millió hasonló inkarnációt, akik Viṣṇuból áradnak, a védikus irodalom eredetinek nevezi. Te eredeti vagy, mert valamennyi inkarnációként megjelenő formád kívül van ezen az anyagi teremtésen. Tested már az előtt létezett, hogy a kozmikus megnyilvánulás létrejött volna. Formáid örökkévalóak és mindent áthatóak, önragyogóak, változatlanok, s az anyagi kötőerők nem szennyezik be őket. Ezek az örök formák örökké mindenről tudatosak és gyönyörteliek. A transzcendentális jóság szintjén állnak, és mindig különféle kedvteléseket végeznek. Te nem korlátozódsz kizárólag egy bizonyos testre: minden ilyen transzcendentális, örök test önellátó. Megértettem, hogy Te vagy a Legfelsőbb Úr Viṣṇu.” Levonhatjuk tehát azt a végkövetkeztetést, hogy az Úr Viṣṇu minden, noha különbözik is mindentől. Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia.		Devakī tiszta bhakta volt, ezért megértette, hogy ez az Úr Viṣṇu jelent meg a fiaként, így Vasudeva imái után ő is imákkal fordult az Úrhoz. Devakī, akit megfélemlítettek bátyja kegyetlen tettei, így szólt: „Drága Uram! Örök formáidat, Nārāyaṇát, az Úr Rāmát, Śeṣát, Varāhát, Nṛsiṁhát, Vāmanát, Baladevát és a sok millió hasonló inkarnációt, akik Viṣṇuból áradnak, a védikus irodalom eredetinek nevezi. Te eredeti vagy, mert valamennyi inkarnációként megjelenő formád kívül van ezen az anyagi teremtésen. Tested már az előtt létezett, hogy a kozmikus megnyilvánulás létrejött volna. Formáid örökkévalóak és mindent áthatóak, önragyogóak, változatlanok, s az anyagi kötőerők nem szennyezik be őket. Ezek az örök formák örökké mindenről tudatosak és gyönyörteliek. A transzcendentális jóság szintjén állnak, és mindig különféle kedvteléseket végeznek. Te nem korlátozódsz kizárólag egy bizonyos testre: minden ilyen transzcendentális, örök test önellátó. Megértettem, hogy Te vagy a Legfelsőbb Úr Viṣṇu.” Levonhatjuk tehát azt a végkövetkeztetést, hogy az Úr Viṣṇu minden, noha különbözik is mindentől. Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-12-20T08:03:45Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 10. ének, 3. fejezet|H24]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 10|Tizedik Ének]] - [[HU/SB 10.3: Az Úr Krsna születése| HARMADIK FEJEZET: Az Úr Kṛṣṇa születése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.3.23| SB 10.3.23]] '''[[HU/SB 10.3.23|SB 10.3.23]] - [[HU/SB 10.3.25|SB 10.3.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.3.25| SB 10.3.25]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 10.3.24|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 24. VERS ====

<div class="verse">
:śrī-devaky uvāca
:rūpaṁ yat tat prāhur avyaktam ādyaṁ
:brahma jyotir nirguṇaṁ nirvikāram
:sattā-mātraṁ nirviśeṣaṁ nirīhaṁ
:sa tvaṁ sākṣād viṣṇur adhyātma-dīpaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''śrī-devakī uvāca''—Śrī Devakī mondta; ''rūpam''—forma vagy szubsztancia; ''yat tat''—mivel Te ugyanaz a szubsztancia vagy; ''prāhuḥ''—néha hívnak; ''avyaktam''—anyagi érzékek által nem felfogható (ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ); ''ādyam''—Te vagy az eredeti ok; ''brahma''—Brahmanként ismernek; ''jyotiḥ''—fény; ''nirguṇam''—anyagi tulajdonságok nélküli; ''nirvikāram''—változatlan, mindig ugyanaz a Viṣṇu-forma; ''sattā-mātram''—az eredeti szubsztancia, mindennek az oka; ''nirviśeṣam''—mindenhol jelen vagy Felsőlélekként (az emberi lény szívében és egy állat szívében ugyanaz a szubsztancia van jelen); ''nirīham''—anyagi vágyak nélkül; ''saḥ''—az a Legfelsőbb Személy; ''tvam''—Te, Uram; ''sākṣāt''—közvetlenül; ''viṣṇuḥ''—az Úr Viṣṇu; ''adhyātma-dīpaḥ''—a fény minden transzcendentális tudáshoz (Téged ismerve az ember mindent ismer: yasmin vijñāte sarvam evaṁ vijñātaṁ bhavati).
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Śrī Devakī így szólt: Drága Uram! A sokféle Véda közül néhány azt írja Rólad, hogy Téged a szavak és az elme segítségével lehetetlen felfogni. Ennek ellenére Te vagy az egész kozmikus megnyilvánulás eredete. Te vagy a Brahman, mindenek között a legnagyobb, és teljes ragyogást árasztasz, mint a nap. Létednek nincs anyagi oka. Nem jellemez változás és eltérés, és nincsenek anyagi vágyaid. A Védák emiatt azt mondják, Te vagy a szubsztancia. Ezért, Uram, Te Magad vagy valamennyi védikus kijelentés közvetlen eredete, s Téged megértve az ember fokozatosan mindent megérthet. Nem vagy azonos a Brahman és a Paramātmā fényével, mégsem különbözöl tőlük. Minden Belőled árad, s valójában Te vagy minden ok oka, az Úr Viṣṇu, minden transzcendentális tudás fénye.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Viṣṇu mindennek az eredete, és nincs különbség közte és az Úr Kṛṣṇa között, mert mindketten viṣṇu-tattvák. A Ṛg Védából megtudhatjuk: ''oṁ tad viṣṇoḥ paramaṁ padam'', az eredeti szubsztancia a mindent átható Úr Viṣṇu, aki egyben a Paramātmā és a Brahman-ragyogás is. Az élőlények szintén Viṣṇu szerves részei, aki különféle energiákkal rendelkezik (''parāsya śaktir vividhaiva śrūyate svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca''). Viṣṇu, vagyis Kṛṣṇa tehát minden. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 10.8|BG 10.8]]) azt mondja: ''ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate''. „Én vagyok minden lelki és anyagi világ forrása. Minden Belőlem árad.” Kṛṣṇa tehát mindennek az eredeti oka (sarva-kāraṇa-kāraṇam). Amikor Viṣṇu mindent átható aspektusában kiterjed, tudnunk kell, hogy Ő a ''nirākāra-nirviśeṣa-brahmajyoti''.

Noha minden Kṛṣṇából árad, Ő végső soron egy személy. ''Aham ādir hi devānām'': Ő Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara eredete, és belőlük sok másik félisten nyilvánul meg. Kṛṣṇa ezért a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 14.27|BG 14.27]]) így szól: ''brahmaṇo hi pratiṣṭhāham''. „A Brahman Rajtam nyugszik.” Az Úr továbbá kijelenti:

:''ye ’py anya-devatā-bhaktā''
:''yajante śraddhayānvitāḥ''
:''te ’pi mām eva kaunteya''
:''yajanty avidhi-pūrvakam''

„Ó, Kuntī fia! Akik más istenek hívei, s őket imádják nagy hittel, azok valójában egyedül Engem imádnak, ám a rossz úton járnak.” ([[U/BG 9.23|BG 9.23) Sokan imádják a különböző félisteneket, és mindannyiukat külön isteneknek tekintik, pedig valójában nem azok. A valóság az, hogy minden félisten és minden élőlény Kṛṣṇa szerves része (''mamaivāṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ''). A félistenek szintén az élőlények kategóriájába tartoznak; ők nem különálló istenek. Ám azok az emberek, akiknek a tudása éretlen, és akiket beszennyeznek az anyagi természet kötőerői, intelligenciájuknak megfelelően különféle félisteneket imádnak. A Bhagavad-gītā ezért elítéli őket (''kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ''). Ostobák, nem túlságosan fejlettek, és nem mérlegelték kellőképpen az igazságot, ezért a különféle félistenek imádatába merülnek, vagy a különböző filozófiák, például a māyāvāda filozófia alapján elmélkedni kezdenek.

Kṛṣṇa, Viṣṇu mindennek a valódi eredete. ''Yasya bhāṣā sarvam idaṁ vibhāti'', mondják a Védák. Az Abszolút Igazságról később a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.28.15|SB 10.28.15]]) így ír: ''satyaṁ jñānam anantam yad brahma-jyotiḥ sanātanam''. A brahmajyoti sanātana, örök, mégis Kṛṣṇán nyugszik (''brahmaṇo hi pratiṣṭhāham''). A Brahma-saṁhitā kijelenti, hogy az Úr mindent átható. ''Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham'': Ő jelen van az univerzumban, és ott van az atomban is Paramātmāként. ''Yasya prabhā prabhavato jagad-aṇḍa-koṭi-koṭiṣv aśeṣa-vasudhādi-vibhūti-bhinnam'': a Brahman szintén nem független Tőle. Bármiről beszél egy filozófus, az végső soron Kṛṣṇa, az Úr Viṣṇu (''sarvaṁ khalv idam brahma, paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān''). Az Úr Viṣṇut a megértés különböző fázisai szerint sokféleképpen jellemzik, de valójában Ő mindennek az eredete.

Devakī tiszta bhakta volt, ezért megértette, hogy ez az Úr Viṣṇu jelent meg a fiaként, így Vasudeva imái után ő is imákkal fordult az Úrhoz. Devakī, akit megfélemlítettek bátyja kegyetlen tettei, így szólt: „Drága Uram! Örök formáidat, Nārāyaṇát, az Úr Rāmát, Śeṣát, Varāhát, Nṛsiṁhát, Vāmanát, Baladevát és a sok millió hasonló inkarnációt, akik Viṣṇuból áradnak, a védikus irodalom eredetinek nevezi. Te eredeti vagy, mert valamennyi inkarnációként megjelenő formád kívül van ezen az anyagi teremtésen. Tested már az előtt létezett, hogy a kozmikus megnyilvánulás létrejött volna. Formáid örökkévalóak és mindent áthatóak, önragyogóak, változatlanok, s az anyagi kötőerők nem szennyezik be őket. Ezek az örök formák örökké mindenről tudatosak és gyönyörteliek. A transzcendentális jóság szintjén állnak, és mindig különféle kedvteléseket végeznek. Te nem korlátozódsz kizárólag egy bizonyos testre: minden ilyen transzcendentális, örök test önellátó. Megértettem, hogy Te vagy a Legfelsőbb Úr Viṣṇu.” Levonhatjuk tehát azt a végkövetkeztetést, hogy az Úr Viṣṇu minden, noha különbözik is mindentől. Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.3.23| SB 10.3.23]] '''[[HU/SB 10.3.23|SB 10.3.23]] - [[HU/SB 10.3.25|SB 10.3.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.3.25| SB 10.3.25]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__