<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_10.3.18</id>
	<title>HU/SB 10.3.18 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_10.3.18"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_10.3.18&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T15:56:51Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_10.3.18&amp;diff=505826&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_10.3.18&amp;diff=505826&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-07T00:49:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 00:49, 7 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;4&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(No difference)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-461408:rev-505826 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_10.3.18&amp;diff=461408&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_10.3.18&amp;diff=461408&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-12-14T10:14:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 10. ének, 3. fejezet|H18]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 10|Tizedik Ének]] - [[HU/SB 10.3: Az Úr Krsna születése| HARMADIK FEJEZET: Az Úr Kṛṣṇa születése]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.3.15-17| SB 10.3.15-17]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 10.3.15-17|SB 10.3.15-17]] - [[HU/SB 10.3.19|SB 10.3.19]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.3.19| SB 10.3.19]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 10.3.18|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 18. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:ya ātmano dṛśya-guṇeṣu sann iti&lt;br /&gt;
:vyavasyate sva-vyatirekato ’budhaḥ&lt;br /&gt;
:vinānuvādaṁ na ca tan manīṣitaṁ&lt;br /&gt;
:samyag yatas tyaktam upādadat pumān&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;yaḥ&amp;#039;&amp;#039;—bárki, aki; &amp;#039;&amp;#039;ātmanaḥ&amp;#039;&amp;#039;—saját igazi azonosságának, a léleknek; &amp;#039;&amp;#039;dṛśya-guṇeṣu&amp;#039;&amp;#039;—a látható tárgyak között, a testtel kezdődően; &amp;#039;&amp;#039;san&amp;#039;&amp;#039;—mivel abban a helyzetben van; &amp;#039;&amp;#039;iti&amp;#039;&amp;#039;—így; &amp;#039;&amp;#039;vyavasyate&amp;#039;&amp;#039;—tovább cselekszik; &amp;#039;&amp;#039;sva-vyatirekataḥ&amp;#039;&amp;#039;—mintha a test független lenne a lélektől; &amp;#039;&amp;#039;abudhaḥ&amp;#039;&amp;#039;—egy ostoba; &amp;#039;&amp;#039;vinā anuvādam&amp;#039;&amp;#039;—megfelelő elemző tanulmányozás nélkül; &amp;#039;&amp;#039;na&amp;#039;&amp;#039;—nem; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—szintén; &amp;#039;&amp;#039;tat&amp;#039;&amp;#039;—a test és egyéb látható tárgyak; &amp;#039;&amp;#039;manīṣitam&amp;#039;&amp;#039;—ezeket a gondolatokat megvitatva; &amp;#039;&amp;#039;samyak&amp;#039;&amp;#039;—teljesen; &amp;#039;&amp;#039;yataḥ&amp;#039;&amp;#039;—mivel ostoba; &amp;#039;&amp;#039;tyaktam&amp;#039;&amp;#039;—elutasítottak; &amp;#039;&amp;#039;upādadat&amp;#039;&amp;#039;—ezt a testet fogadja el valóságként; &amp;#039;&amp;#039;pumān&amp;#039;&amp;#039;—egy személy.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Aki azt gondolja, hogy a látható test, amely a természet három kötőerejének terméke, független a lélektől, az nem tud a létezés alapjáról, ezért ostoba. A bölcsek elutasítják következtetését, mert az alapos megvitatás segítségével megértik, hogy ha nem a lélek jelentené az alapot, a látható test és az érzékek nem léteznének. Az ostoba ember azonban annak ellenére, hogy a bölcsek elutasítják következtetését, ezt tekinti a valóságnak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A lélek mint alapelv nélkül a test nem jöhet létre. Az állítólagos tudósok számtalan módon próbálkoztak már azzal, hogy élő testet teremtsenek kémiai laboratóriumaikban, de mindeddig senki sem volt képes erre, hiszen a szellemi lélek jelenléte nélkül nem lehet egy testet létrehozni az anyagi elemekből. Mostanában a tudósok a test kémiai felépítéséről szóló elméletekért rajonganak, ezért sok tudóshoz intéztünk már kihívást, hogy vajon létre tud-e hozni akár csak egyetlen apró tojást is. A tojásban lévő kémiai elemeket nagyon könnyű beszerezni. Van egy fehér szubsztancia és egy sárga szubsztancia, amit egy héj fed, s a modern tudósoknak minden nehézség nélkül képesnek kellene lenniük arra, hogy létrehozzák ennek a mását. De még ha létre is tudnának hozni egy ilyen tojást, s aztán inkubátorba helyeznék, ebből az ember alkotta vegyi tojásból sohasem lenne csirke. A léleknek ott kell lennie, mert élet nem jöhet létre kémiai elemek kombinációjából. Ezért aztán azokat, akik azt hiszik, hogy az élet létezhet lélek nélkül, ez a vers abudhaḥ-nak, ostoba gazembereknek nevezi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vannak olyan emberek is, akik nem létezőnek tekintik s így elutasítják a testet. Ők ugyanúgy az ostobák kategóriájába tartoznak. A testet nem lehet sem megtagadni, sem valódinak tekinteni. A valóság az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a test és a lélek pedig egyaránt a Legfelsőbb Istenség energiája, ahogyan azt Maga az Úr mondja el a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 7.4|BG 7.4-5]]):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;bhūmir āpo ’nalo vāyuḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;khaṁ mano buddhir eva ca&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ahaṅkāra itīyaṁ me&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;bhinnā prakṛtir aṣṭadhā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;apareyam itas tv anyāṁ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;prakṛtiṁ viddhi me parām&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;jīva-bhūtāṁ mahā-bāho&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yayedaṁ dhāryate jagat&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego    —    e nyolc együtt képezi az Én különálló anyagi energiámat. Ó, erős karú Arjuna, ezeken kívül van egy másik, felsőbbrendű energiám is, az élőlények, akik kihasználják az anyagi, alsóbbrendű természet forrásait.”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A test tehát kapcsolatban áll az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, ugyanúgy, mint a lélek. Mindkettő az Úr energiája, ezért egyik sem hamis, hiszen a valóságból származnak. Azt, aki nem ismeri az élet ezen titkát, abudhaḥ-nak nevezik. A védikus parancsolatok kijelentik: &amp;#039;&amp;#039;aitadātmyam idaṁ sarvam, sarvaṁ khalv idaṁ brahma&amp;#039;&amp;#039;, minden a Legfelsőbb Brahman. Így aztán a test és a lélek egyaránt Brahman, mert az anyag és a lélek egyaránt a Brahmanból árad ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Védák végkövetkeztetéseit nem ismerve néhányan az anyagi természetet tekintik a valóságnak, míg mások a szellemi lelket, de igazság szerint a Brahman a valóság. A Brahman minden ok oka. E megnyilvánult anyagi világ összetevői és közvetlen oka a Brahman, s nem választhatjuk el e világ összetevőit tőle. Továbbá amiatt, hogy az anyagi megnyilvánulás közvetlen oka és alkotóelemei nem mások, mint Brahman, mindkettő igazság, satya. A &amp;#039;&amp;#039;brahma satyaṁ jagan mithyā&amp;#039;&amp;#039; kifejezésnek semmi alapja. A világ nem hamis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A jñānīk elutasítják ezt a világot, az ostobák pedig valóságnak tekintik, így aztán mindannyian tévúton járnak. Noha a test nem olyan fontos, mint a lélek, nem mondhatjuk azt, hogy hamis. Ennek ellenére azonban ideiglenes, és csak az ostoba materialisták, akik nem rendelkeznek teljes tudással a lélekről, tekintik az ideiglenes testet valóságosnak, és törődnek azzal, hogy felékesítsék. Ha valaki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, mindkét csapdát elkerülheti: a testnek, mint valótlannak az elutasítását, valamint annak az elfogadását is, hogy a test minden. Ha ezt a világot hamisnak tekintjük, akkor az asurák kategóriájába tartozunk, akik azt mondják, hogy ez a világ valótlan, nincs alapja, és nincs Isten, aki irányítja (&amp;#039;&amp;#039;asatyam apratiṣṭhaṁ te jagad āhur anīśvaram&amp;#039;&amp;#039;). Ahogyan a Bhagavad-gītā tizenhatodik fejezete leírja, ez a démonok végkövetkeztetése.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.3.15-17| SB 10.3.15-17]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 10.3.15-17|SB 10.3.15-17]] - [[HU/SB 10.3.19|SB 10.3.19]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.3.19| SB 10.3.19]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>