<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_1.2.7</id>
	<title>HU/SB 1.2.7 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_1.2.7"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.2.7&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T16:13:24Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.2.7&amp;diff=417108&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.2.7&amp;diff=417108&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-01-19T12:46:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:46, 19 January 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l17&quot;&gt;Line 17:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 17:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:bhakti-yogaḥ prayojitaḥ&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:bhakti-yogaḥ prayojitaḥ&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:janayaty āśu vairāgyaṁ&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:janayaty āśu vairāgyaṁ&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jñānaṁ &lt;/del&gt;ca yad ahaitukam&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ñānaṁ &lt;/ins&gt;ca yad ahaitukam&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l40&quot;&gt;Line 40:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 40:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Akik a Legfelsőbb Úrnak, Śrī Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálatról azt gondolják, hogy valamilyen anyagi szinten álló érzelmen alapszik, azzal érvelhetnek, hogy a kinyilatkoztatott szentírások az áldozatot, a jótékonykodást, a lemondást, a tudást, a misztikus képességeket, valamint a transzcendentális megvalósítás hasonló folyamatait javasolják. Szerintük a bhakti, az Úr odaadó szolgálata azoknak való, akik nem tudnak magasabb rendű tevékenységet folytatni. Általában azt mondják, hogy a bhakti végzése a śūdráknak, a vaiśyáknak és a kevéssé intelligens nőknek való. A valóság azonban más. A bhakti a legmagasabb rendű minden transzcendentális tevékenység közül, s ezért egyszerre fenséges és egyszerű. Fenséges a tiszta bhakták számára, akik komolyan arra vágynak, hogy kapcsolatba kerüljenek a Legfelsőbb Úrral, s egyszerű azoknak a kezdőknek, akik még csak a bhakti házának küszöbén állnak. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, Śrī Kṛṣṇával kapcsolatot kialakítani nagyszerű tudomány. Nyitva áll minden élőlény előtt, beleértve a śūdrákat, a vaiśyákat, a nőket, sőt azokat is, akik még az alacsony származású śūdráknál is alacsonyabb rendűek, nem beszélve a nemesebb születésű emberekről, a brāhmaṇákról és a kiváló, önmegvalósított királyokról. A többi magasabb rendű cselekedet, az áldozat, az adományozás, a lemondás    —    és még sorolhatnánk    —    mind a tiszta és tudományos bhakti végzéséből következő tényezők.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Akik a Legfelsőbb Úrnak, Śrī Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálatról azt gondolják, hogy valamilyen anyagi szinten álló érzelmen alapszik, azzal érvelhetnek, hogy a kinyilatkoztatott szentírások az áldozatot, a jótékonykodást, a lemondást, a tudást, a misztikus képességeket, valamint a transzcendentális megvalósítás hasonló folyamatait javasolják. Szerintük a bhakti, az Úr odaadó szolgálata azoknak való, akik nem tudnak magasabb rendű tevékenységet folytatni. Általában azt mondják, hogy a bhakti végzése a śūdráknak, a vaiśyáknak és a kevéssé intelligens nőknek való. A valóság azonban más. A bhakti a legmagasabb rendű minden transzcendentális tevékenység közül, s ezért egyszerre fenséges és egyszerű. Fenséges a tiszta bhakták számára, akik komolyan arra vágynak, hogy kapcsolatba kerüljenek a Legfelsőbb Úrral, s egyszerű azoknak a kezdőknek, akik még csak a bhakti házának küszöbén állnak. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, Śrī Kṛṣṇával kapcsolatot kialakítani nagyszerű tudomány. Nyitva áll minden élőlény előtt, beleértve a śūdrákat, a vaiśyákat, a nőket, sőt azokat is, akik még az alacsony származású śūdráknál is alacsonyabb rendűek, nem beszélve a nemesebb születésű emberekről, a brāhmaṇákról és a kiváló, önmegvalósított királyokról. A többi magasabb rendű cselekedet, az áldozat, az adományozás, a lemondás    —    és még sorolhatnánk    —    mind a tiszta és tudományos bhakti végzéséből következő tényezők.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt; &lt;/del&gt;tudás és a lemondás elve két fontos tényező a transzcendentális megvalósítás útján. A lelki folyamat egésze tökéletes tudáshoz vezet minden anyagival és lelkivel kapcsolatban, e tökéletes tudás eredménye pedig az, hogy az ember megszabadul az anyagi vonzódástól, s a lelki tevékenységekhez kezd vonzódni. Az anyagi dolgoktól való eltávolodás nem jelenti azt, hogy az ember tétlenné válik, ahogyan azt a csekély tudású emberek gondolják. A naiṣkarma szó azt jelenti, hogy az ember nem tesz olyat, amelynek jó vagy rossz eredménye van. A tagadás nem a pozitív dolgok tagadását jelenti. A lényegtelen tagadása nem jelenti a lényeges tagadását. Ehhez hasonlóan az anyagi formáktól való elkülönülés nem jelenti a tényleges formák megszűnését. A bhakti végzése a valódi forma megvalósítását szolgálja. Amint megvalósul a valódi forma, a valótlan formák automatikusan semmissé válnak. Ezért a bhakti végzésének fejlődésével, a tényleges formák valódi szolgálata alkalmazásával az ember természetesen eltávolodik az alacsonyabb rendű dolgoktól, és a magasabb rendű dolgokhoz fog ragaszkodni. Ehhez hasonlóan a bhakti végzése    —    mivel az élőlény legmagasztosabb hivatása    —    kivezeti őt az anyagi érzéki élvezetből. Ez a tiszta bhakta jellemzője. Nem ostoba, nem az alsóbbrendű energiában tevékenykedik, és nincsen anyagi tulajdona. Száraz okfejtéssel idáig lehetetlen eljutni, ez valójában a Mindenható kegyéből történik. A tiszta bhakta tehát minden kedvező tulajdonsággal rendelkezik    —    tudás, lemondás és így tovább    —,    azonban aki csak tudással és lemondással rendelkezik, az nem feltétlen jártas a bhakti kultúrájának elveiben. A bhakti az emberi lény legmagasabb rendű elfoglaltsága.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;A &lt;/ins&gt;tudás és a lemondás elve két fontos tényező a transzcendentális megvalósítás útján. A lelki folyamat egésze tökéletes tudáshoz vezet minden anyagival és lelkivel kapcsolatban, e tökéletes tudás eredménye pedig az, hogy az ember megszabadul az anyagi vonzódástól, s a lelki tevékenységekhez kezd vonzódni. Az anyagi dolgoktól való eltávolodás nem jelenti azt, hogy az ember tétlenné válik, ahogyan azt a csekély tudású emberek gondolják. A naiṣkarma szó azt jelenti, hogy az ember nem tesz olyat, amelynek jó vagy rossz eredménye van. A tagadás nem a pozitív dolgok tagadását jelenti. A lényegtelen tagadása nem jelenti a lényeges tagadását. Ehhez hasonlóan az anyagi formáktól való elkülönülés nem jelenti a tényleges formák megszűnését. A bhakti végzése a valódi forma megvalósítását szolgálja. Amint megvalósul a valódi forma, a valótlan formák automatikusan semmissé válnak. Ezért a bhakti végzésének fejlődésével, a tényleges formák valódi szolgálata alkalmazásával az ember természetesen eltávolodik az alacsonyabb rendű dolgoktól, és a magasabb rendű dolgokhoz fog ragaszkodni. Ehhez hasonlóan a bhakti végzése    —    mivel az élőlény legmagasztosabb hivatása    —    kivezeti őt az anyagi érzéki élvezetből. Ez a tiszta bhakta jellemzője. Nem ostoba, nem az alsóbbrendű energiában tevékenykedik, és nincsen anyagi tulajdona. Száraz okfejtéssel idáig lehetetlen eljutni, ez valójában a Mindenható kegyéből történik. A tiszta bhakta tehát minden kedvező tulajdonsággal rendelkezik    —    tudás, lemondás és így tovább    —,    azonban aki csak tudással és lemondással rendelkezik, az nem feltétlen jártas a bhakti kultúrájának elveiben. A bhakti az emberi lény legmagasabb rendű elfoglaltsága.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-417107:rev-417108:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.2.7&amp;diff=417107&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.2.7&amp;diff=417107&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-01-19T12:45:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 1. ének, 2. fejezet|H07]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 1|Első Ének]] - [[HU/SB 1.2: Isteni természet és isteni szolgálat| MÁSODIK FEJEZET: Isteni természet és isteni szolgálat]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.2.6| SB 1.2.6]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 1.2.6|SB 1.2.6]] - [[HU/SB 1.2.8|SB 1.2.8]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.2.8| SB 1.2.8]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 1.2.7|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 7. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:vāsudeve bhagavati&lt;br /&gt;
:bhakti-yogaḥ prayojitaḥ&lt;br /&gt;
:janayaty āśu vairāgyaṁ&lt;br /&gt;
:jñānaṁ ca yad ahaitukam&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;vāsudeve&amp;#039;&amp;#039;—Kṛṣṇának; &amp;#039;&amp;#039;bhagavati&amp;#039;&amp;#039;—az Istenség Személyiségének; &amp;#039;&amp;#039;bhakti-yogaḥ&amp;#039;&amp;#039;—az odaadó szolgálat kapcsolata; &amp;#039;&amp;#039;prayojitaḥ&amp;#039;&amp;#039;—alkalmazva; &amp;#039;&amp;#039;janayati&amp;#039;&amp;#039;—létrehoz; &amp;#039;&amp;#039;āśu&amp;#039;&amp;#039;—nagyon hamar; &amp;#039;&amp;#039;vairāgyam&amp;#039;&amp;#039;—lemondás; &amp;#039;&amp;#039;jñānam&amp;#039;&amp;#039;—tudás; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;yat&amp;#039;&amp;#039;—ami; &amp;#039;&amp;#039;ahaitukam&amp;#039;&amp;#039;—indokolatlan.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az Istenség Személyiségének, Śrī Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat által az ember azonnal indokolatlan tudásra tesz szert, s eltávolodik a világtól.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Akik a Legfelsőbb Úrnak, Śrī Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálatról azt gondolják, hogy valamilyen anyagi szinten álló érzelmen alapszik, azzal érvelhetnek, hogy a kinyilatkoztatott szentírások az áldozatot, a jótékonykodást, a lemondást, a tudást, a misztikus képességeket, valamint a transzcendentális megvalósítás hasonló folyamatait javasolják. Szerintük a bhakti, az Úr odaadó szolgálata azoknak való, akik nem tudnak magasabb rendű tevékenységet folytatni. Általában azt mondják, hogy a bhakti végzése a śūdráknak, a vaiśyáknak és a kevéssé intelligens nőknek való. A valóság azonban más. A bhakti a legmagasabb rendű minden transzcendentális tevékenység közül, s ezért egyszerre fenséges és egyszerű. Fenséges a tiszta bhakták számára, akik komolyan arra vágynak, hogy kapcsolatba kerüljenek a Legfelsőbb Úrral, s egyszerű azoknak a kezdőknek, akik még csak a bhakti házának küszöbén állnak. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, Śrī Kṛṣṇával kapcsolatot kialakítani nagyszerű tudomány. Nyitva áll minden élőlény előtt, beleértve a śūdrákat, a vaiśyákat, a nőket, sőt azokat is, akik még az alacsony származású śūdráknál is alacsonyabb rendűek, nem beszélve a nemesebb születésű emberekről, a brāhmaṇákról és a kiváló, önmegvalósított királyokról. A többi magasabb rendű cselekedet, az áldozat, az adományozás, a lemondás    —    és még sorolhatnánk    —    mind a tiszta és tudományos bhakti végzéséből következő tényezők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 tudás és a lemondás elve két fontos tényező a transzcendentális megvalósítás útján. A lelki folyamat egésze tökéletes tudáshoz vezet minden anyagival és lelkivel kapcsolatban, e tökéletes tudás eredménye pedig az, hogy az ember megszabadul az anyagi vonzódástól, s a lelki tevékenységekhez kezd vonzódni. Az anyagi dolgoktól való eltávolodás nem jelenti azt, hogy az ember tétlenné válik, ahogyan azt a csekély tudású emberek gondolják. A naiṣkarma szó azt jelenti, hogy az ember nem tesz olyat, amelynek jó vagy rossz eredménye van. A tagadás nem a pozitív dolgok tagadását jelenti. A lényegtelen tagadása nem jelenti a lényeges tagadását. Ehhez hasonlóan az anyagi formáktól való elkülönülés nem jelenti a tényleges formák megszűnését. A bhakti végzése a valódi forma megvalósítását szolgálja. Amint megvalósul a valódi forma, a valótlan formák automatikusan semmissé válnak. Ezért a bhakti végzésének fejlődésével, a tényleges formák valódi szolgálata alkalmazásával az ember természetesen eltávolodik az alacsonyabb rendű dolgoktól, és a magasabb rendű dolgokhoz fog ragaszkodni. Ehhez hasonlóan a bhakti végzése    —    mivel az élőlény legmagasztosabb hivatása    —    kivezeti őt az anyagi érzéki élvezetből. Ez a tiszta bhakta jellemzője. Nem ostoba, nem az alsóbbrendű energiában tevékenykedik, és nincsen anyagi tulajdona. Száraz okfejtéssel idáig lehetetlen eljutni, ez valójában a Mindenható kegyéből történik. A tiszta bhakta tehát minden kedvező tulajdonsággal rendelkezik    —    tudás, lemondás és így tovább    —,    azonban aki csak tudással és lemondással rendelkezik, az nem feltétlen jártas a bhakti kultúrájának elveiben. A bhakti az emberi lény legmagasabb rendű elfoglaltsága.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.2.6| SB 1.2.6]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 1.2.6|SB 1.2.6]] - [[HU/SB 1.2.8|SB 1.2.8]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.2.8| SB 1.2.8]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
</feed>