TattvaDarsana at 12:51, 27 February 2019

2019-02-27T12:51:19Z

← Older revision		Revision as of 12:51, 27 February 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Aki valóban vissza akar térni Istenhez, annak nincsen szüksége a félistenek imádatára, bármilyen szinten álljanak is. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG\|BG 7.20]]; [[HU/BG 7.23\|BG 7.23]]) világosan kijelenti, hogy akik szinte őrültként vágynak az anyagi élvezetre, azok a különféle félistenekhez fordulnak az ideiglenes haszon reményében, amely a csekély tudású embereknek való. Sohasem szabad az anyagi élvezet elmélyítésére vágynunk. Csupán annyi anyagi élvezetet szabad elfogadnunk, amennyi puszta életszükségleteinket fedezi — sem többet, sem kevesebbet. Ennél többet elfogadni annyit jelent, hogy egyre inkább az anyagi lét gyötrelmeihez kötözzük magunkat. Az anyagias hajlamú ember egyre nagyobb vagyonra, több nőre és hamis előkelőségre vágyik, mert nem tud arról, milyen áldással járhat Viṣṇu imádata. Viṣṇu imádatának az ember hasznát látja mind ebben az életében, mind halála után. Az ostoba ember megfeledkezik erről, egyre nagyobb gazdagság, több feleség és több gyerek után kezd vágyakozni, s a félisteneket imádja. Az élet célja az, hogy véget vessünk a gyötrelmeknek, nem pedig az, hogy szaporítsuk őket.		Aki valóban vissza akar térni Istenhez, annak nincsen szüksége a félistenek imádatára, bármilyen szinten álljanak is. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 7.20\|BG 7.20]]; [[HU/BG 7.23\|BG 7.23]]) világosan kijelenti, hogy akik szinte őrültként vágynak az anyagi élvezetre, azok a különféle félistenekhez fordulnak az ideiglenes haszon reményében, amely a csekély tudású embereknek való. Sohasem szabad az anyagi élvezet elmélyítésére vágynunk. Csupán annyi anyagi élvezetet szabad elfogadnunk, amennyi puszta életszükségleteinket fedezi — sem többet, sem kevesebbet. Ennél többet elfogadni annyit jelent, hogy egyre inkább az anyagi lét gyötrelmeihez kötözzük magunkat. Az anyagias hajlamú ember egyre nagyobb vagyonra, több nőre és hamis előkelőségre vágyik, mert nem tud arról, milyen áldással járhat Viṣṇu imádata. Viṣṇu imádatának az ember hasznát látja mind ebben az életében, mind halála után. Az ostoba ember megfeledkezik erről, egyre nagyobb gazdagság, több feleség és több gyerek után kezd vágyakozni, s a félisteneket imádja. Az élet célja az, hogy véget vessünk a gyötrelmeknek, nem pedig az, hogy szaporítsuk őket.

	Nincs szükség arra, hogy anyagi élvezetért a félistenekhez forduljunk, akik nem mások, mint az Úr szolgái, így kötelességük, hogy az életszükségleteinket víz, fény, levegő stb. formájában biztosítsák. ''Dolgozzon az ember serényen, s a létért folytatott fáradságos munka gyümölcseivel imádja a Legfelsőbb Urat.'' Ez legyen élete jelmondata. Figyelnünk kell arra, hogy helyesen, Istenbe vetett hittel végezzük szolgálatunkat, s ez fokozatosan vezet majd minket az Istenhez visszavezető úton.		Nincs szükség arra, hogy anyagi élvezetért a félistenekhez forduljunk, akik nem mások, mint az Úr szolgái, így kötelességük, hogy az életszükségleteinket víz, fény, levegő stb. formájában biztosítsák. ''Dolgozzon az ember serényen, s a létért folytatott fáradságos munka gyümölcseivel imádja a Legfelsőbb Urat.'' Ez legyen élete jelmondata. Figyelnünk kell arra, hogy helyesen, Istenbe vetett hittel végezzük szolgálatunkat, s ez fokozatosan vezet majd minket az Istenhez visszavezető úton.

	Amikor az Úr Śrī Kṛṣṇa személyesen jelen volt Vrajadhāmában, véget vetett Indra félisten imádatának, s azt tanácsolta Vraja lakóinak, hogy saját mesterségük szerint imádják Istent, s legyen hitük Benne. A számtalan félisten imádata az anyagi áldás érdekében gyakorlatilag nem más, mint a vallás eltorzulása. Az efféle vallásos cselekedetet a Bhāgavatam már az első versekben elítéli mint kaitava-dharmát. Egyetlen vallás van a világon, melyet mindenkinek követnie kell: a Bhāgavata-dharma, az a vallás, amely kizárólag az Istenség ~~Legfelsőb~~ Személyiségének imádatára tanít.		Amikor az Úr Śrī Kṛṣṇa személyesen jelen volt Vrajadhāmában, véget vetett Indra félisten imádatának, s azt tanácsolta Vraja lakóinak, hogy saját mesterségük szerint imádják Istent, s legyen hitük Benne. A számtalan félisten imádata az anyagi áldás érdekében gyakorlatilag nem más, mint a vallás eltorzulása. Az efféle vallásos cselekedetet a Bhāgavatam már az első versekben elítéli, mint kaitava-dharmát. Egyetlen vallás van a világon, melyet mindenkinek követnie kell: a Bhāgavata-dharma, az a vallás, amely kizárólag az Istenség Legfelsőbb Személyiségének imádatára tanít.
	</div>		</div>

TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-01-20T08:17:04Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 1. ének, 2. fejezet|H27]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 1|Első Ének]] - [[HU/SB 1.2: Isteni természet és isteni szolgálat| MÁSODIK FEJEZET: Isteni természet és isteni szolgálat]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.2.26| SB 1.2.26]] '''[[HU/SB 1.2.26|SB 1.2.26]] - [[HU/SB 1.2.28-29|SB 1.2.28-29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.2.28-29| SB 1.2.28-29]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 1.2.27|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 27. VERS ====

<div class="verse">
:rajas-tamaḥ-prakṛtayaḥ
:sama-śīlā bhajanti vai
:pitṛ-bhūta-prajeśādīn
:śriyaiśvarya-prajepsavaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''rajaḥ''—a szenvedély kötőereje; ''tamaḥ''—a tudatlanság kötőereje; ''prakṛtayaḥ''—annak a gondolkodásmódnak; ''sama-śīlāḥ''—ugyanannak a kategóriának; ''bhajanti''—imád; ''vai''—valójában; ''pitṛ''—az ősatyák; ''bhūta''—más élőlények; ''prajeśa-ādīn''—az univerzum irányítói; ''śriyā''—meggazdagodás; ''aiśvarya''—vagyon és hatalom; ''prajā''—utód; ''īpsavaḥ''—így vágyakozva.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Azok, akikre a szenvedély és a tudatlanság kötőerői hatnak, az ősatyákat, más élőlényeket és a világmindenségben végbemenő tevékenységekért felelős félisteneket imádják, mert az a vágy ösztönzi őket, hogy nőkkel, vagyonnal, hatalommal és utódokkal járó anyagi áldásban részesüljenek.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Aki valóban vissza akar térni Istenhez, annak nincsen szüksége a félistenek imádatára, bármilyen szinten álljanak is. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG|BG 7.20]]; [[HU/BG 7.23|BG 7.23]]) világosan kijelenti, hogy akik szinte őrültként vágynak az anyagi élvezetre, azok a különféle félistenekhez fordulnak az ideiglenes haszon reményében, amely a csekély tudású embereknek való. Sohasem szabad az anyagi élvezet elmélyítésére vágynunk. Csupán annyi anyagi élvezetet szabad elfogadnunk, amennyi puszta életszükségleteinket fedezi — sem többet, sem kevesebbet. Ennél többet elfogadni annyit jelent, hogy egyre inkább az anyagi lét gyötrelmeihez kötözzük magunkat. Az anyagias hajlamú ember egyre nagyobb vagyonra, több nőre és hamis előkelőségre vágyik, mert nem tud arról, milyen áldással járhat Viṣṇu imádata. Viṣṇu imádatának az ember hasznát látja mind ebben az életében, mind halála után. Az ostoba ember megfeledkezik erről, egyre nagyobb gazdagság, több feleség és több gyerek után kezd vágyakozni, s a félisteneket imádja. Az élet célja az, hogy véget vessünk a gyötrelmeknek, nem pedig az, hogy szaporítsuk őket.

Nincs szükség arra, hogy anyagi élvezetért a félistenekhez forduljunk, akik nem mások, mint az Úr szolgái, így kötelességük, hogy az életszükségleteinket víz, fény, levegő stb. formájában biztosítsák. ''Dolgozzon az ember serényen, s a létért folytatott fáradságos munka gyümölcseivel imádja a Legfelsőbb Urat.'' Ez legyen élete jelmondata. Figyelnünk kell arra, hogy helyesen, Istenbe vetett hittel végezzük szolgálatunkat, s ez fokozatosan vezet majd minket az Istenhez visszavezető úton.

Amikor az Úr Śrī Kṛṣṇa személyesen jelen volt Vrajadhāmában, véget vetett Indra félisten imádatának, s azt tanácsolta Vraja lakóinak, hogy saját mesterségük szerint imádják Istent, s legyen hitük Benne. A számtalan félisten imádata az anyagi áldás érdekében gyakorlatilag nem más, mint a vallás eltorzulása. Az efféle vallásos cselekedetet a Bhāgavatam már az első versekben elítéli mint kaitava-dharmát. Egyetlen vallás van a világon, melyet mindenkinek követnie kell: a Bhāgavata-dharma, az a vallás, amely kizárólag az Istenség Legfelsőb Személyiségének imádatára tanít.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.2.26| SB 1.2.26]] '''[[HU/SB 1.2.26|SB 1.2.26]] - [[HU/SB 1.2.28-29|SB 1.2.28-29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.2.28-29| SB 1.2.28-29]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 1.2.27 - Revision history

TattvaDarsana at 12:51, 27 February 2019

TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit