<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_1.15.42</id>
	<title>HU/SB 1.15.42 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_1.15.42"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.42&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T05:17:30Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.42&amp;diff=429876&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 12:02, 1 March 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.42&amp;diff=429876&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-01T12:02:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:02, 1 March 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Minden, ami az anyagi világban megnyilvánul, a mahat-tattva-avyaktából származik, azok a dolgok pedig, amelyeket anyagi szemmel is láthatunk, nem mások, mint e változatos anyagi termékek kombinációi és permutációi. Az élőlény azonban különbözik ezektől. Amiatt, hogy elfelejtkezik örök természetéről mint az Úr örök szolgája, valamint a miatt a téves felfogása miatt, miszerint ő az anyagi természet ura, arra kényszerül, hogy a hamis érzéki élvezettel teli létbe merüljön. Mindez az anyagi energiák bizonyos termelődését vonja maga után, s ez az elsődleges oka annak, hogy az ember elméje anyagi hatás alá kerül. Így jön létre az öt elemből álló durva test. Yudhiṣṭhira Mahārāja megfordította a folyamatot, és a test öt elemét az anyagi természet három kötőerejébe olvasztotta. Ekkor megszűnik az a minőségi megkülönböztetés, hogy a test jó, rossz vagy a kettő közötti, és a minőségi megnyilvánulások újra az anyagi energiába olvadnak, amely a tiszta élőlény hamis tudatának terméke. Ha az ember arra vágyik, hogy a Legfelsőbb Úrnak, az Istenség Személyiségének társa legyen a lelki ég számtalan bolygójának egyikén, leginkább Goloka Vṛndāvanán, mindig arra kell gondolnia, hogy nem azonos az anyagi energiával, nincs azzal kapcsolata, s ilyenformán önmagát tiszta szellemként, Brahmanként kell felismernie, aki minőségileg egyenlő a Legfelsőbb Brahmannal (Parameśvarával). Yudhiṣṭhira Mahārāja, miután birodalmát átadta Parīkṣitnak és Vajrának, többé nem gondolta azt, hogy ő a világ ura vagy a Kuru-dinasztia feje. Az a tudat, hogy megszabadult az anyagi kapcsolatoktól, valamint a durva és finom anyagi ketrectől, szabaddá teszi az embert, hogy az Úr szolgájaként cselekedjen, annak ellenére, hogy az anyagi világban van. Ezt az állapotot jīvan-mukta vagy felszabadult szintek nevezik, amely még az anyagi világban is lehetséges. Ez az a folyamat, mellyel véget vethetünk az anyagi létnek. Az embernek nemcsak gondolnia kell, hogy ő Brahman, de úgy is kell cselekednie. Aki csupán gondolja magát Brahmannak, az imperszonalista. Aki azonban Brahmanként is cselekszik, az tiszta bhakta.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Minden, ami az anyagi világban megnyilvánul, a mahat-tattva-avyaktából származik, azok a dolgok pedig, amelyeket anyagi szemmel is láthatunk, nem mások, mint e változatos anyagi termékek kombinációi és permutációi. Az élőlény azonban különbözik ezektől. Amiatt, hogy elfelejtkezik örök természetéről&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;mint az Úr örök szolgája, valamint a miatt a téves felfogása miatt, miszerint ő az anyagi természet ura, arra kényszerül, hogy a hamis érzéki élvezettel teli létbe merüljön. Mindez az anyagi energiák bizonyos termelődését vonja maga után, s ez az elsődleges oka annak, hogy az ember elméje anyagi hatás alá kerül. Így jön létre az öt elemből álló durva test. Yudhiṣṭhira Mahārāja megfordította a folyamatot, és a test öt elemét az anyagi természet három kötőerejébe olvasztotta. Ekkor megszűnik az a minőségi megkülönböztetés, hogy a test jó, rossz vagy a kettő közötti, és a minőségi megnyilvánulások újra az anyagi energiába olvadnak, amely a tiszta élőlény hamis tudatának terméke. Ha az ember arra vágyik, hogy a Legfelsőbb Úrnak, az Istenség Személyiségének társa legyen a lelki ég számtalan bolygójának egyikén, leginkább Goloka Vṛndāvanán, mindig arra kell gondolnia, hogy nem azonos az anyagi energiával, nincs azzal kapcsolata, s ilyenformán önmagát tiszta szellemként, Brahmanként kell felismernie, aki minőségileg egyenlő a Legfelsőbb Brahmannal (Parameśvarával). Yudhiṣṭhira Mahārāja, miután birodalmát átadta Parīkṣitnak és Vajrának, többé nem gondolta azt, hogy ő a világ ura vagy a Kuru-dinasztia feje. Az a tudat, hogy megszabadult az anyagi kapcsolatoktól, valamint a durva és finom anyagi ketrectől, szabaddá teszi az embert, hogy az Úr szolgájaként cselekedjen, annak ellenére, hogy az anyagi világban van. Ezt az állapotot jīvan-mukta vagy felszabadult szintek nevezik, amely még az anyagi világban is lehetséges. Ez az a folyamat, mellyel véget vethetünk az anyagi létnek. Az embernek nemcsak gondolnia kell, hogy ő Brahman, de úgy is kell cselekednie. Aki csupán gondolja magát Brahmannak, az imperszonalista. Aki azonban Brahmanként is cselekszik, az tiszta bhakta.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-418975:rev-429876:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.42&amp;diff=418975&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.42&amp;diff=418975&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-01-27T11:46:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 1. ének, 15. fejezet|H42]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 1|Első Ének]] - [[HU/SB 1.15: A Pandavák visszavonulnak| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Pāṇḍavák visszavonulnak]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.15.41| SB 1.15.41]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 1.15.41|SB 1.15.41]] - [[HU/SB 1.15.43|SB 1.15.43]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.15.43| SB 1.15.43]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 1.15.42|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 42. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:tritve hutvā ca pañcatvaṁ&lt;br /&gt;
:tac caikatve ’juhon muniḥ&lt;br /&gt;
:sarvam ātmany ajuhavīd&lt;br /&gt;
:brahmaṇy ātmānam avyaye&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tritve&amp;#039;&amp;#039;—a három kötőerőbe; &amp;#039;&amp;#039;hutvā&amp;#039;&amp;#039;—felajánlva; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—szintén; &amp;#039;&amp;#039;pañcatvam&amp;#039;&amp;#039;—öt elem; &amp;#039;&amp;#039;tat&amp;#039;&amp;#039;—az; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—szintén; &amp;#039;&amp;#039;ekatve&amp;#039;&amp;#039;—egyetlen tudatlanságba; &amp;#039;&amp;#039;ajuhot&amp;#039;&amp;#039;—beleolvasztotta; &amp;#039;&amp;#039;muniḥ&amp;#039;&amp;#039;—a bölcs; &amp;#039;&amp;#039;sarvam&amp;#039;&amp;#039;—a teljes egész; &amp;#039;&amp;#039;ātmani&amp;#039;&amp;#039;—a lélekben; &amp;#039;&amp;#039;ajuhavīt&amp;#039;&amp;#039;—rögzítette; &amp;#039;&amp;#039;brahmaṇi&amp;#039;&amp;#039;—a szellemnek; &amp;#039;&amp;#039;ātmānam&amp;#039;&amp;#039;—a lélek; &amp;#039;&amp;#039;avyaye&amp;#039;&amp;#039;—a kimeríthetetlennek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az öt elemből álló durva testet megsemmisítve az anyagi természet három minőségi kötőerejébe olvasztotta azt, majd egyetlen tudatlanságba egyesítette őket, ezt a tudatlanságot pedig az önvalóba, a Brahmanba merítette, amely minden körülmények között kimeríthetetlen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Minden, ami az anyagi világban megnyilvánul, a mahat-tattva-avyaktából származik, azok a dolgok pedig, amelyeket anyagi szemmel is láthatunk, nem mások, mint e változatos anyagi termékek kombinációi és permutációi. Az élőlény azonban különbözik ezektől. Amiatt, hogy elfelejtkezik örök természetéről mint az Úr örök szolgája, valamint a miatt a téves felfogása miatt, miszerint ő az anyagi természet ura, arra kényszerül, hogy a hamis érzéki élvezettel teli létbe merüljön. Mindez az anyagi energiák bizonyos termelődését vonja maga után, s ez az elsődleges oka annak, hogy az ember elméje anyagi hatás alá kerül. Így jön létre az öt elemből álló durva test. Yudhiṣṭhira Mahārāja megfordította a folyamatot, és a test öt elemét az anyagi természet három kötőerejébe olvasztotta. Ekkor megszűnik az a minőségi megkülönböztetés, hogy a test jó, rossz vagy a kettő közötti, és a minőségi megnyilvánulások újra az anyagi energiába olvadnak, amely a tiszta élőlény hamis tudatának terméke. Ha az ember arra vágyik, hogy a Legfelsőbb Úrnak, az Istenség Személyiségének társa legyen a lelki ég számtalan bolygójának egyikén, leginkább Goloka Vṛndāvanán, mindig arra kell gondolnia, hogy nem azonos az anyagi energiával, nincs azzal kapcsolata, s ilyenformán önmagát tiszta szellemként, Brahmanként kell felismernie, aki minőségileg egyenlő a Legfelsőbb Brahmannal (Parameśvarával). Yudhiṣṭhira Mahārāja, miután birodalmát átadta Parīkṣitnak és Vajrának, többé nem gondolta azt, hogy ő a világ ura vagy a Kuru-dinasztia feje. Az a tudat, hogy megszabadult az anyagi kapcsolatoktól, valamint a durva és finom anyagi ketrectől, szabaddá teszi az embert, hogy az Úr szolgájaként cselekedjen, annak ellenére, hogy az anyagi világban van. Ezt az állapotot jīvan-mukta vagy felszabadult szintek nevezik, amely még az anyagi világban is lehetséges. Ez az a folyamat, mellyel véget vethetünk az anyagi létnek. Az embernek nemcsak gondolnia kell, hogy ő Brahman, de úgy is kell cselekednie. Aki csupán gondolja magát Brahmannak, az imperszonalista. Aki azonban Brahmanként is cselekszik, az tiszta bhakta.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.15.41| SB 1.15.41]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 1.15.41|SB 1.15.41]] - [[HU/SB 1.15.43|SB 1.15.43]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.15.43| SB 1.15.43]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>