<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_1.15.27</id>
	<title>HU/SB 1.15.27 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_1.15.27"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.27&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T05:04:28Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.27&amp;diff=429871&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 11:56, 1 March 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.27&amp;diff=429871&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-01T11:56:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 11:56, 1 March 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l42&quot;&gt;Line 42:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 42:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A kegyes Úr hátrahagyta a Bhagavad-gītā csodálatos tanítását, hogy követhessük utasításait akkor is, amikor anyagi szemek számára Ő már többé nem látható. Az anyagi érzékeknek nem lehet fogalmuk a Legfelsőbb Úrról, ám hogy a feltételekhez kötött lelkek érzékelni tudják Őt, felfoghatatlan energiája révén az anyagon keresztül jelenik meg, amely szintén megnyilvánult energiájának egyik formája. Így hát a Bhagavad-gītā és minden más hiteles szentírás, amely az Úr képviselője hang formájában, szintén az Úr inkarnációja. Nincsen különbség az Úr hang-képviselője és Maga az Úr között. A Bhagavad-gītā ugyanabban az áldásban részesíthet bennünket, mint amelyben Arjuna részesült az Úr jelenlétében.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A kegyes Úr hátrahagyta a Bhagavad-gītā csodálatos tanítását, hogy követhessük utasításait akkor is, amikor anyagi szemek számára Ő már többé nem látható. Az anyagi érzékeknek nem lehet fogalmuk a Legfelsőbb Úrról, ám hogy a feltételekhez kötött lelkek érzékelni tudják Őt, felfoghatatlan energiája révén az anyagon keresztül jelenik meg, amely szintén megnyilvánult energiájának egyik formája. Így hát a Bhagavad-gītā és minden más hiteles szentírás, amely az Úr képviselője hang formájában, szintén az Úr inkarnációja. Nincsen különbség az Úr hang-képviselője és Maga az Úr között. A Bhagavad-gītā ugyanabban az áldásban részesíthet bennünket, mint amelyben Arjuna részesült az Úr jelenlétében.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A hívő ember, aki arra vágyik, hogy kiszabaduljon az anyagi létezés csapdájából, nagyon könnyen áldást meríthet a Bhagavad-gītāból, s ezért az Úr úgy tanította Arjunát, mintha Arjunának szüksége lett volna rá. A Bhagavad-gītā a tudás következő öt fontos tényezőjét vitatja meg: &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(1) &lt;/del&gt;a Legfelsőbb Úr, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(2) &lt;/del&gt;az élőlény, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(3) &lt;/del&gt;a természet, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(4) &lt;/del&gt;az idő és a tér, valamint &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(5) &lt;/del&gt;a cselekvés folyamata. Ezek közül a Legfelsőbb Úr és az élőlény minőségileg egyek. A kettő közötti különbség az elemzés alapján olyan, mint az egész és a szerves rész közötti különbség. A természet élettelen anyag, amelyben a három kötőerő kölcsönhatásai mutatkoznak meg, az örök idő és a korlátlan tér pedig túl van az anyagi természet létezésén. Az élőlények cselekedetei adottságaik szerint eltérőek, s vagy csapdába ejtik, vagy felszabadíthatják az élőlényt, az anyagi természeten belül illetve azon kívül. Minderről a Bhagavad-gītā részletesen ír, a további megvilágosodás érdekében pedig a Śrīmad-Bhāgavatam ezt &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;méginkább &lt;/del&gt;kidolgozza. Az öt tényező közül a Legfelsőbb Úr, az élőlény, a természet, az idő és a tér örök, de az élőlény, a természet és az idő a Legfelsőbb Úr irányítása alatt állnak, aki abszolút, és teljesen független minden más irányítástól. A Legfelsőbb Úr a legfelsőbb irányító. Nem tudhatjuk, mikor kezdődött az élőlény anyagi tevékenysége, de ha e tetteket lelkivé teszi, akkor jó útra térhet, s véget vethet az anyagi minőség visszahatásainak. Mind az Úr, mind pedig az élőlény tudatos, s mindkettő rendelkezik identitás-érzékkel, azaz élő erőként tudatos. De az anyagi természet    —    azaz a mahat-tattva    —    feltételei között az élőlény tévesen azt gondolja önmagáról, hogy különbözik az Úrtól. A védikus bölcsesség egész rendszere arra irányul, hogy megsemmisítse e hibás felfogást, s ezzel megszabadítsa az élőlényt attól az illúziótól, hogy az anyaggal azonosítja magát. Amint ez az illúzió a tudás és lemondás hatására szertefoszlik, az élőlények nyomban felelős cselekvők és élvezők lesznek. Az élvezet érzése az Úrban valódi, míg ugyanez az érzés az élőlényben egyfajta hőn óhajtott vágy csupán. E tudatbeli eltérés különbözteti meg a két egyént, vagyis az Urat és az élőlényt, máskülönben nincs különbség közöttük. Az élőlény ezért örökké egyidejűleg azonos az Úrral és különbözik Tőle. A Bhagavad-gītā egész tanítása ezen az elven alapszik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A hívő ember, aki arra vágyik, hogy kiszabaduljon az anyagi létezés csapdájából, nagyon könnyen áldást meríthet a Bhagavad-gītāból, s ezért az Úr úgy tanította Arjunát, mintha Arjunának szüksége lett volna rá. A Bhagavad-gītā a tudás következő öt fontos tényezőjét vitatja meg:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;#&lt;/ins&gt;a Legfelsőbb Úr,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;#&lt;/ins&gt;az élőlény,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;#&lt;/ins&gt;a természet,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;#&lt;/ins&gt;az idő és a tér, valamint&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;#&lt;/ins&gt;a cselekvés folyamata.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ezek közül a Legfelsőbb Úr és az élőlény minőségileg egyek. A kettő közötti különbség az elemzés alapján olyan, mint az egész és a szerves rész közötti különbség. A természet élettelen anyag, amelyben a három kötőerő kölcsönhatásai mutatkoznak meg, az örök idő és a korlátlan tér pedig túl van az anyagi természet létezésén. Az élőlények cselekedetei adottságaik szerint eltérőek, s vagy csapdába ejtik, vagy felszabadíthatják az élőlényt, az anyagi természeten belül illetve azon kívül. Minderről a Bhagavad-gītā részletesen ír, a további megvilágosodás érdekében pedig a Śrīmad-Bhāgavatam ezt &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;még inkább &lt;/ins&gt;kidolgozza. Az öt tényező közül a Legfelsőbb Úr, az élőlény, a természet, az idő és a tér örök, de az élőlény, a természet és az idő a Legfelsőbb Úr irányítása alatt állnak, aki abszolút, és teljesen független minden más irányítástól. A Legfelsőbb Úr a legfelsőbb irányító. Nem tudhatjuk, mikor kezdődött az élőlény anyagi tevékenysége, de ha e tetteket lelkivé teszi, akkor jó útra térhet, s véget vethet az anyagi minőség visszahatásainak. Mind az Úr, mind pedig az élőlény tudatos, s mindkettő rendelkezik identitás-érzékkel, azaz élő erőként tudatos. De az anyagi természet    —    azaz a mahat-tattva    —    feltételei között az élőlény tévesen azt gondolja önmagáról, hogy különbözik az Úrtól. A védikus bölcsesség egész rendszere arra irányul, hogy megsemmisítse e hibás felfogást, s ezzel megszabadítsa az élőlényt attól az illúziótól, hogy az anyaggal azonosítja magát. Amint ez az illúzió a tudás és lemondás hatására szertefoszlik, az élőlények nyomban felelős cselekvők és élvezők lesznek. Az élvezet érzése az Úrban valódi, míg ugyanez az érzés az élőlényben egyfajta hőn óhajtott vágy csupán. E tudatbeli eltérés különbözteti meg a két egyént, vagyis az Urat és az élőlényt, máskülönben nincs különbség közöttük. Az élőlény ezért örökké egyidejűleg azonos az Úrral és különbözik Tőle. A Bhagavad-gītā egész tanítása ezen az elven alapszik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Bhagavad-gītā leírása szerint mind az Úr, mind az élőlény sanātana, azaz örök, s az Úr hajlékát, messze túl az anyagi világon, szintén sanātanaként jellemzi. Az élőlény meghívást kap, hogy az Úr sanātana létében éljen, és a folyamatot, amely segít neki, hogy eljusson az Úr lakhelyére, ahol a lélek felszabadult tevékenységét végzi, sanātana-dharmának nevezik. Ám amíg meg nem szabadul az anyagi azonosítás téves felfogásától, nem juthat el az Úr örök hajlékára. A Bhagavad-gītā megadja nekünk annak a kulcsát, hogyan érhetjük el a tökéletességnek ezt a szintjét. Azt a folyamatot, amelynek segítségével megszabadulhatunk az anyagi azonosítás hibás felfogásától, különböző szintjein gyümölcsöző tetteknek, tapasztalati filozófiának, odaadó szolgálatnak és transzcendentális megvalósításnak nevezik. E transzcendentális megvalósítás azáltal lehetséges, hogy a fent említett dolgokat mind kapcsolatba hozzuk az Úrral. Az ember kötelességei, amelyeket a Védák írnak elő, fokozatosan megtisztíthatják a feltételekhez kötött lélek bűnös elméjét, és felemelhetik őt a tudás szintjére. A tudás elsajátításának megtisztult szintje jelenti majd az alapot az Úr odaadó szolgálatában. Mindaddig, amíg az ember az élet kérdéseire keres megoldást, tudását jñānának, tiszta tudásnak hívják, ám amikor rátalál a valódi megoldásra, helyzete megszilárdul az Úr odaadó szolgálatában. A Bhagavad-gītā az élet kérdéseivel kezdődik azáltal, hogy különbséget tesz a lélek és az anyagi elemek között, és minden érvével azt bizonyítja, hogy a lelket semmilyen körülmények között nem lehet elpusztítani, s hogy a külső anyagi burok, a test és az elme az, amely az anyagi lét egy másik, gyötrelmekkel teli formáját veszi fel. A Bhagavad-gītā célja tehát az, hogy véget vessen minden szenvedésnek. Arjuna menedékre talált e csodálatos tudománynál, melyet a kurukṣetrai csata idején adott át neki az Úr Kṛṣṇa.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Bhagavad-gītā leírása szerint mind az Úr, mind az élőlény sanātana, azaz örök, s az Úr hajlékát, messze túl az anyagi világon, szintén sanātanaként jellemzi. Az élőlény meghívást kap, hogy az Úr sanātana létében éljen, és a folyamatot, amely segít neki, hogy eljusson az Úr lakhelyére, ahol a lélek felszabadult tevékenységét végzi, sanātana-dharmának nevezik. Ám amíg meg nem szabadul az anyagi azonosítás téves felfogásától, nem juthat el az Úr örök hajlékára. A Bhagavad-gītā megadja nekünk&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;annak a kulcsát, hogyan érhetjük el a tökéletességnek ezt a szintjét. Azt a folyamatot, amelynek segítségével megszabadulhatunk az anyagi azonosítás hibás felfogásától, különböző szintjein gyümölcsöző tetteknek, tapasztalati filozófiának, odaadó szolgálatnak és transzcendentális megvalósításnak nevezik. E transzcendentális megvalósítás azáltal lehetséges, hogy a fent említett dolgokat mind kapcsolatba hozzuk az Úrral. Az ember kötelességei, amelyeket a Védák írnak elő, fokozatosan megtisztíthatják a feltételekhez kötött lélek bűnös elméjét, és felemelhetik őt a tudás szintjére. A tudás elsajátításának megtisztult szintje jelenti majd az alapot az Úr odaadó szolgálatában. Mindaddig, amíg az ember az élet kérdéseire keres megoldást, tudását jñānának, tiszta tudásnak hívják, ám amikor rátalál a valódi megoldásra, helyzete megszilárdul az Úr odaadó szolgálatában. A Bhagavad-gītā az élet kérdéseivel kezdődik azáltal, hogy különbséget tesz a lélek és az anyagi elemek között, és minden érvével azt bizonyítja, hogy a lelket semmilyen körülmények között nem lehet elpusztítani, s hogy a külső anyagi burok, a test és az elme az, amely az anyagi lét egy másik, gyötrelmekkel teli formáját veszi fel. A Bhagavad-gītā célja tehát az, hogy véget vessen minden szenvedésnek. Arjuna menedékre talált e csodálatos tudománynál, melyet a kurukṣetrai csata idején adott át neki az Úr Kṛṣṇa.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-418951:rev-429871:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.27&amp;diff=418951&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_1.15.27&amp;diff=418951&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-01-27T11:03:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 1. ének, 15. fejezet|H27]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 1|Első Ének]] - [[HU/SB 1.15: A Pandavák visszavonulnak| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Pāṇḍavák visszavonulnak]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.15.25-26| SB 1.15.25-26]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 1.15.25-26|SB 1.15.25-26]] - [[HU/SB 1.15.28|SB 1.15.28]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.15.28| SB 1.15.28]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 1.15.27|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 27. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:deśa-kālārtha-yuktāni&lt;br /&gt;
:hṛt-tāpopaśamāni ca&lt;br /&gt;
:haranti smarataś cittaṁ&lt;br /&gt;
:govindābhihitāni me&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;deśa&amp;#039;&amp;#039;—hely; &amp;#039;&amp;#039;kāla&amp;#039;&amp;#039;—idő; &amp;#039;&amp;#039;artha&amp;#039;&amp;#039;—fontosság; &amp;#039;&amp;#039;yuktāni&amp;#039;&amp;#039;—átitatva; &amp;#039;&amp;#039;hṛt&amp;#039;&amp;#039;—a szív; &amp;#039;&amp;#039;tāpa&amp;#039;&amp;#039;—égő; &amp;#039;&amp;#039;upaśamāni&amp;#039;&amp;#039;—kioltja; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;haranti&amp;#039;&amp;#039;—vonzóak; &amp;#039;&amp;#039;smarataḥ&amp;#039;&amp;#039;—emlékezve; &amp;#039;&amp;#039;cittam&amp;#039;&amp;#039;—elme; &amp;#039;&amp;#039;govinda&amp;#039;&amp;#039;—az öröm Legfelsőbb Személyisége; &amp;#039;&amp;#039;abhihitāni&amp;#039;&amp;#039;—elmondta; &amp;#039;&amp;#039;me&amp;#039;&amp;#039;—nekem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Most boldogan emlékezem arra a tanításra, amelyben az Istenség Személyisége [Govinda] részesített, mert olyan intelmek itatják át, amelyek mindig, minden körülmények között enyhülést hoznak a lángoló szívnek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Arjuna itt a Bhagavad-gītā tanítására utal, amelyet a kurukṣetrai csatamezőn adott át neki az Úr. Az Úr hátrahagyta a Bhagavad-gītā tanítását, nem csupán Arjuna, de minden ember javára, minden korban és minden tájon. A Bhagavad-gītā minden védikus bölcsesség lényege, mert az Istenség Legfelsőbb Személyisége beszélte el. Maga az Úr meséli el csodálatosan, mindazok számára, akiknek nincs idejük arra, hogy áttanulmányozzák a végeláthatatlan Védikus Irodalmat, az Upaniṣadokat, a Purāṇákat és a Vedānta-sūtrákat. A nagy történelmi eposzban, a Mahābhāratában kapott helyet, amely főképpen a kevésbé intelligens emberek, azaz a nők, a śūdrák, valamint a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a magasabb rangú vaiśyák méltatlan utódai számára készült. A Bhagavad-gītā tanítása űzte el a kétségeket, amelyek Arjuna szívében ébredtek a kurukṣetrai csata során. Miután az Úr távozott, s földi ember nem láthatta már Őt többé, Arjunának szembe kellett néznie azzal, hogy kapott erejét és kiválóságát elveszíti. Újra a Bhagavad-gītā nagyszerű tanítására akart emlékezni, hogy tanítson mindenkit, akinek szüksége van rá: a Bhagavad-gītāhoz bármilyen válságos időszakban fordulhatunk, nemcsak elménk megannyi szenvedésének enyhítése érdekében, de azért is, hogy kiutat találjunk problémáinkból, amelyek a válságos pillanatokban megzavarhatnak bennünket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kegyes Úr hátrahagyta a Bhagavad-gītā csodálatos tanítását, hogy követhessük utasításait akkor is, amikor anyagi szemek számára Ő már többé nem látható. Az anyagi érzékeknek nem lehet fogalmuk a Legfelsőbb Úrról, ám hogy a feltételekhez kötött lelkek érzékelni tudják Őt, felfoghatatlan energiája révén az anyagon keresztül jelenik meg, amely szintén megnyilvánult energiájának egyik formája. Így hát a Bhagavad-gītā és minden más hiteles szentírás, amely az Úr képviselője hang formájában, szintén az Úr inkarnációja. Nincsen különbség az Úr hang-képviselője és Maga az Úr között. A Bhagavad-gītā ugyanabban az áldásban részesíthet bennünket, mint amelyben Arjuna részesült az Úr jelenlétében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hívő ember, aki arra vágyik, hogy kiszabaduljon az anyagi létezés csapdájából, nagyon könnyen áldást meríthet a Bhagavad-gītāból, s ezért az Úr úgy tanította Arjunát, mintha Arjunának szüksége lett volna rá. A Bhagavad-gītā a tudás következő öt fontos tényezőjét vitatja meg: (1) a Legfelsőbb Úr, (2) az élőlény, (3) a természet, (4) az idő és a tér, valamint (5) a cselekvés folyamata. Ezek közül a Legfelsőbb Úr és az élőlény minőségileg egyek. A kettő közötti különbség az elemzés alapján olyan, mint az egész és a szerves rész közötti különbség. A természet élettelen anyag, amelyben a három kötőerő kölcsönhatásai mutatkoznak meg, az örök idő és a korlátlan tér pedig túl van az anyagi természet létezésén. Az élőlények cselekedetei adottságaik szerint eltérőek, s vagy csapdába ejtik, vagy felszabadíthatják az élőlényt, az anyagi természeten belül illetve azon kívül. Minderről a Bhagavad-gītā részletesen ír, a további megvilágosodás érdekében pedig a Śrīmad-Bhāgavatam ezt méginkább kidolgozza. Az öt tényező közül a Legfelsőbb Úr, az élőlény, a természet, az idő és a tér örök, de az élőlény, a természet és az idő a Legfelsőbb Úr irányítása alatt állnak, aki abszolút, és teljesen független minden más irányítástól. A Legfelsőbb Úr a legfelsőbb irányító. Nem tudhatjuk, mikor kezdődött az élőlény anyagi tevékenysége, de ha e tetteket lelkivé teszi, akkor jó útra térhet, s véget vethet az anyagi minőség visszahatásainak. Mind az Úr, mind pedig az élőlény tudatos, s mindkettő rendelkezik identitás-érzékkel, azaz élő erőként tudatos. De az anyagi természet    —    azaz a mahat-tattva    —    feltételei között az élőlény tévesen azt gondolja önmagáról, hogy különbözik az Úrtól. A védikus bölcsesség egész rendszere arra irányul, hogy megsemmisítse e hibás felfogást, s ezzel megszabadítsa az élőlényt attól az illúziótól, hogy az anyaggal azonosítja magát. Amint ez az illúzió a tudás és lemondás hatására szertefoszlik, az élőlények nyomban felelős cselekvők és élvezők lesznek. Az élvezet érzése az Úrban valódi, míg ugyanez az érzés az élőlényben egyfajta hőn óhajtott vágy csupán. E tudatbeli eltérés különbözteti meg a két egyént, vagyis az Urat és az élőlényt, máskülönben nincs különbség közöttük. Az élőlény ezért örökké egyidejűleg azonos az Úrral és különbözik Tőle. A Bhagavad-gītā egész tanítása ezen az elven alapszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Bhagavad-gītā leírása szerint mind az Úr, mind az élőlény sanātana, azaz örök, s az Úr hajlékát, messze túl az anyagi világon, szintén sanātanaként jellemzi. Az élőlény meghívást kap, hogy az Úr sanātana létében éljen, és a folyamatot, amely segít neki, hogy eljusson az Úr lakhelyére, ahol a lélek felszabadult tevékenységét végzi, sanātana-dharmának nevezik. Ám amíg meg nem szabadul az anyagi azonosítás téves felfogásától, nem juthat el az Úr örök hajlékára. A Bhagavad-gītā megadja nekünk annak a kulcsát, hogyan érhetjük el a tökéletességnek ezt a szintjét. Azt a folyamatot, amelynek segítségével megszabadulhatunk az anyagi azonosítás hibás felfogásától, különböző szintjein gyümölcsöző tetteknek, tapasztalati filozófiának, odaadó szolgálatnak és transzcendentális megvalósításnak nevezik. E transzcendentális megvalósítás azáltal lehetséges, hogy a fent említett dolgokat mind kapcsolatba hozzuk az Úrral. Az ember kötelességei, amelyeket a Védák írnak elő, fokozatosan megtisztíthatják a feltételekhez kötött lélek bűnös elméjét, és felemelhetik őt a tudás szintjére. A tudás elsajátításának megtisztult szintje jelenti majd az alapot az Úr odaadó szolgálatában. Mindaddig, amíg az ember az élet kérdéseire keres megoldást, tudását jñānának, tiszta tudásnak hívják, ám amikor rátalál a valódi megoldásra, helyzete megszilárdul az Úr odaadó szolgálatában. A Bhagavad-gītā az élet kérdéseivel kezdődik azáltal, hogy különbséget tesz a lélek és az anyagi elemek között, és minden érvével azt bizonyítja, hogy a lelket semmilyen körülmények között nem lehet elpusztítani, s hogy a külső anyagi burok, a test és az elme az, amely az anyagi lét egy másik, gyötrelmekkel teli formáját veszi fel. A Bhagavad-gītā célja tehát az, hogy véget vessen minden szenvedésnek. Arjuna menedékre talált e csodálatos tudománynál, melyet a kurukṣetrai csata idején adott át neki az Úr Kṛṣṇa.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.15.25-26| SB 1.15.25-26]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 1.15.25-26|SB 1.15.25-26]] - [[HU/SB 1.15.28|SB 1.15.28]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.15.28| SB 1.15.28]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>