TattvaDarsana at 13:32, 4 March 2019

2019-03-04T13:32:26Z

← Older revision		Revision as of 13:32, 4 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet\|~~B34~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet\|H34]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 6.33]] '''[[HU/BG 6.33\| BG 6.33]] - [[HU/BG 6.35\|BG 6.35]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6.35]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 6.33]] '''[[HU/BG 6.33\| BG 6.33]] - [[HU/BG 6.35\|BG 6.35]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6.35]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 34. VERS ====		==== 34. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:चञ्चलं हि मनः कृष्ण प्रमाथि बलवद् दृढम् ।
			:तस्याहं निग्रहं मन्ये वायोरिव सुदुष्करम् ॥३४॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	cañcalam – csapongó; hi – bizony; manaḥ – az elme; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; pramāthi – izgatott; bala-vat – erős; dṛḍham – csökönyös; tasya – annak; aham – én; nigraham – legyőzését; manye – gondolom; vāyoḥ – a szélnek; iva – mint; su-duṣkaram – nehéznek.		''cañcalam'' – csapongó; ''hi'' – bizony; ''manaḥ'' – az elme; ''kṛṣṇa'' – ó, Kṛṣṇa; ''pramāthi'' – izgatott; ''bala-vat'' – erős; ''dṛḍham'' – csökönyös; ''tasya'' – annak; ''aham'' – én; ''nigraham'' – legyőzését; ''manye'' – gondolom; ''vāyoḥ'' – a szélnek; ''iva'' – mint; ''su-duṣkaram'' – nehéznek.
	</div>		</div>

Line 30:		Line 35:
	Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:		Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:

	:ātmānaṁ rathinaṁ viddhi		:''ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
	:śarīraṁ ratham eva ca		:''śarīraṁ ratham eva ca
	:buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi		:''buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
	:manaḥ pragraham eva ca		:''manaḥ pragraham eva ca

	:indriyāṇi hayān āhur		:''indriyāṇi hayān āhur
	:viṣayāṁs teṣu go-carān		:''viṣayāṁs teṣu go-carān
	:ātmendriya-mano-yuktaṁ		:''ātmendriya-mano-yuktaṁ
	:bhoktety āhur manīṣiṇaḥ		:''bhoktety āhur manīṣiṇaḥ

	„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.		„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a ''sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ'' ([[HU/SB 9.4.18-20\|SB 9.4.18]]): az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.
	</div>		</div>

EvaV: Created page with "B34
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."

2017-06-25T08:23:25Z

Created page with "B34 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|B34]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.33]] '''[[HU/BG 6.33| BG 6.33]] - [[HU/BG 6.35|BG 6.35]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.35]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 34. VERS ====

<div class="verse">
:cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
:pramāthi balavad dṛḍham
:tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
:vāyor iva su-duṣkaram
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
cañcalam – csapongó; hi – bizony; manaḥ – az elme; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; pramāthi – izgatott; bala-vat – erős; dṛḍham – csökönyös; tasya – annak; aham – én; nigraham – legyőzését; manye – gondolom; vāyoḥ – a szélnek; iva – mint; su-duṣkaram – nehéznek.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Ó, Kṛṣṇa, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:

:ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
:śarīraṁ ratham eva ca
:buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
:manaḥ pragraham eva ca

:indriyāṇi hayān āhur
:viṣayāṁs teṣu go-carān
:ātmendriya-mano-yuktaṁ
:bhoktety āhur manīṣiṇaḥ

„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.33]] '''[[HU/BG 6.33| BG 6.33]] - [[HU/BG 6.35|BG 6.35]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.35]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 6.34 - Revision history

TattvaDarsana at 13:32, 4 March 2019

EvaV: Created page with "B34 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."

EvaV: Created page with "B34
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."