TattvaDarsana at 14:35, 3 March 2019

2019-03-03T14:35:35Z

← Older revision		Revision as of 14:35, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|~~B05~~]]		[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|H05]]
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|1]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|1]]
			<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban'''</div>
			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 4]] '''[[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6]]</div>

			[[File:BG-chapter_next.png\|308px\|right\|link=]]
			<br /><br />''Śrīla Prabhupāda magyarázatai a megfelelő vers számára történő kattintás után érhetőek el.''<br /><br />

			'''[[HU/BG 5.1\|1. vers]]:''' Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa, először azt kéred, mondjak le a tettekről, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb?

			'''[[HU/BG 5.2\|2. vers]]:''' Az Istenség Személyisége így válaszolt: A tettekről való lemondás és az odaadással végzett tett egyaránt felszabaduláshoz vezet. Ám az odaadó szolgálat jobb, mint a tettekről való lemondás.

			'''[[HU/BG 5.3\|3. vers]]:''' Ó, erős karú Arjuna! Aki nem vágyakozik munkája gyümölcseire, s nem is gyűlöli azokat, az mindig lemondásban él. Az ilyen ember, aki mentes az ellentétpároktól, könnyedén elvágja az anyagi kötelékeket, s eléri a teljes felszabadulást.

			'''[[HU/BG 5.4\|4. vers]]:''' Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat [karma-yoga] különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától [a sāṅkhyától]. Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.

			'''[[HU/BG 5.5\|5. vers]]:''' Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát.

			'''[[HU/BG 5.6\|6. vers]]:''' Az embert nem teheti boldoggá, ha pusztán lemond a tettekről, ám nem végez odaadó szolgálatot az Úrnak. Az odaadó szolgálatot végző bölcs azonban késedelem nélkül eléri a Legfelsőbbet.

			'''[[HU/BG 5.7\|7. vers]]:''' Az odaadással cselekvő, elméje és érzékei fölött uralkodó tiszta lelket mindenki kedveli, és ő is mindenkit kedvel. Az ilyen embert, bár állandóan tevékeny, sohasem kötik meg tettei.

			'''[[HU/BG 5.8-9\|8-9. vers]]:''' Az isteni tudatban élő, bár lát, hall, érint, szagol, eszik, mozog, alszik és lélegzik, mindig tudja, hogy ő maga valójában nem tesz semmit. Beszéd, ürítés, elfogadás és pislogás közben állandóan tudatában van annak, hogy csupán az anyagi érzékek foglalkoznak tárgyaikkal, ő azonban ezek felett áll.

			'''[[HU/BG 5.10\|10. vers]]:''' Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.

			'''[[HU/BG 5.11\|11. vers]]:''' A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.

			'''[[HU/BG 5.12\|12. vers]]:''' A rendíthetetlenül odaadó lélek tökéletes békét ér el, mert minden tette eredményét Nekem ajánlja fel. De aki nem él harmóniában Istennel, s munkája gyümölcseire sóvárog, azt megkötik tettei.

			'''[[HU/BG 5.13\|13. vers]]:''' Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi jellemét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban [az anyagi testben]. Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek.

			'''[[HU/BG 5.14\|14. vers]]:''' A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.

			'''[[HU/BG 5.15\|15. vers]]:''' A Legfelsőbb Úr sem vállalja magára senki bűnös vagy jámbor tettét. A megtestesült élőlényeket azonban megtéveszti a tudatlanság, amely elfedi igazi tudásukat.

			'''[[HU/BG 5.16\|16. vers]]:''' Ellenben amikor a tudatlanságot eloszlató tudás világossággal árasztja el az embert, tudása feltár előtte mindent, ahogyan a nap is mindent beragyog nappal.

			'''[[HU/BG 5.17\|17. vers]]:''' Ha az ember értelme, elméje és hite szilárdan a Legfelsőbben gyökerezik, s menedéket is Benne talált, akkor tökéletes tudása által teljesen megtisztul kétségeitől, és feltartóztathatatlanul halad a felszabadulás útján.

			'''[[HU/BG 5.18\|18. vers]]:''' Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén ugyanúgy tekintenek a tanult és szelíd brāhmaṇára, a tehénre, az elefántra, a kutyára és a kutyaevőre [a kaszton kívülire] is.

			'''[[HU/BG 5.19\|19. vers]]:''' Akiknek elméje a rendíthetetlenségben és kiegyensúlyozottságban állapodott meg, azok már legyőzték a születést és a halált. Hibátlanok ők, mint a Brahman, s így már a Brahmanban vannak.

			'''[[HU/BG 5.20\|20. vers]]:''' Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.

			'''[[HU/BG 5.21\|21. vers]]:''' Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.

			'''[[HU/BG 5.22\|22. vers]]:''' Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.

			'''[[HU/BG 5.23\|23. vers]]:''' Ha valaki még jelen teste elhagyása előtt eljut oda, hogy képes eltűrni az anyagi érzékek ösztönzéseit, s felül tud kerekedni a vágy és a harag hatalmán, az a megfelelő helyzetben van, s boldog ebben a világban.

			'''[[HU/BG 5.24\|24. vers]]:''' Aki bensőjében boldog, belül cselekszik, és belülről merít örömet, s akinek a célja szintén belül van, az tökéletes misztikus. Ő felszabadult a Legfelsőbben, s végül el is éri a Legfelsőbbet.

			'''[[HU/BG 5.25\|25. vers]]:''' Akik felülemelkedtek a kétségekből származó kettősségeken, akiknek elméje befelé fordul, akik mindig valamennyi élőlény jólétén fáradoznak, s mentesek minden bűntől, azok felszabadulnak a Legfelsőbben.

			'''[[HU/BG 5.26\|26. vers]]:''' Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.

			'''[[HU/BG 5.27-28\|27-28. vers]]:''' Amikor kizár minden külső érzéki tárgyat, szemét és tekintetét a két szemöldök közé rögzíti, a ki- és belélegzést az orrlyukakban tartja, ezáltal szabályozva az elmét, az érzékeket és az értelmet, a felszabadulásra törekvő transzcendentalista megszabadul a vágyaktól, a félelemtől és a haragtól. Aki mindig ebben az állapotban van, az bizonyosan felszabadult.

			'''[[HU/BG 5.29\|29. vers]]:''' Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.


			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 4]] '''[[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6]]</div>

TattvaDarsana: Created page with "B05 1"

2017-06-07T17:50:47Z

Created page with "B05 1"

New page

[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|B05]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|1]]

← Older revision		Revision as of 14:35, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|~~B05~~]]		[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|H05]]
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|1]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|1]]
			<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban'''</div>
			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 4]] '''[[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6]]</div>

			[[File:BG-chapter_next.png\|308px\|right\|link=]]
			<br /><br />''Śrīla Prabhupāda magyarázatai a megfelelő vers számára történő kattintás után érhetőek el.''<br /><br />

			'''[[HU/BG 5.1\|1. vers]]:''' Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa, először azt kéred, mondjak le a tettekről, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb?

			'''[[HU/BG 5.2\|2. vers]]:''' Az Istenség Személyisége így válaszolt: A tettekről való lemondás és az odaadással végzett tett egyaránt felszabaduláshoz vezet. Ám az odaadó szolgálat jobb, mint a tettekről való lemondás.

			'''[[HU/BG 5.3\|3. vers]]:''' Ó, erős karú Arjuna! Aki nem vágyakozik munkája gyümölcseire, s nem is gyűlöli azokat, az mindig lemondásban él. Az ilyen ember, aki mentes az ellentétpároktól, könnyedén elvágja az anyagi kötelékeket, s eléri a teljes felszabadulást.

			'''[[HU/BG 5.4\|4. vers]]:''' Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat [karma-yoga] különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától [a sāṅkhyától]. Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.

			'''[[HU/BG 5.5\|5. vers]]:''' Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát.

			'''[[HU/BG 5.6\|6. vers]]:''' Az embert nem teheti boldoggá, ha pusztán lemond a tettekről, ám nem végez odaadó szolgálatot az Úrnak. Az odaadó szolgálatot végző bölcs azonban késedelem nélkül eléri a Legfelsőbbet.

			'''[[HU/BG 5.7\|7. vers]]:''' Az odaadással cselekvő, elméje és érzékei fölött uralkodó tiszta lelket mindenki kedveli, és ő is mindenkit kedvel. Az ilyen embert, bár állandóan tevékeny, sohasem kötik meg tettei.

			'''[[HU/BG 5.8-9\|8-9. vers]]:''' Az isteni tudatban élő, bár lát, hall, érint, szagol, eszik, mozog, alszik és lélegzik, mindig tudja, hogy ő maga valójában nem tesz semmit. Beszéd, ürítés, elfogadás és pislogás közben állandóan tudatában van annak, hogy csupán az anyagi érzékek foglalkoznak tárgyaikkal, ő azonban ezek felett áll.

			'''[[HU/BG 5.10\|10. vers]]:''' Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.

			'''[[HU/BG 5.11\|11. vers]]:''' A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.

			'''[[HU/BG 5.12\|12. vers]]:''' A rendíthetetlenül odaadó lélek tökéletes békét ér el, mert minden tette eredményét Nekem ajánlja fel. De aki nem él harmóniában Istennel, s munkája gyümölcseire sóvárog, azt megkötik tettei.

			'''[[HU/BG 5.13\|13. vers]]:''' Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi jellemét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban [az anyagi testben]. Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek.

			'''[[HU/BG 5.14\|14. vers]]:''' A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.

			'''[[HU/BG 5.15\|15. vers]]:''' A Legfelsőbb Úr sem vállalja magára senki bűnös vagy jámbor tettét. A megtestesült élőlényeket azonban megtéveszti a tudatlanság, amely elfedi igazi tudásukat.

			'''[[HU/BG 5.16\|16. vers]]:''' Ellenben amikor a tudatlanságot eloszlató tudás világossággal árasztja el az embert, tudása feltár előtte mindent, ahogyan a nap is mindent beragyog nappal.

			'''[[HU/BG 5.17\|17. vers]]:''' Ha az ember értelme, elméje és hite szilárdan a Legfelsőbben gyökerezik, s menedéket is Benne talált, akkor tökéletes tudása által teljesen megtisztul kétségeitől, és feltartóztathatatlanul halad a felszabadulás útján.

			'''[[HU/BG 5.18\|18. vers]]:''' Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén ugyanúgy tekintenek a tanult és szelíd brāhmaṇára, a tehénre, az elefántra, a kutyára és a kutyaevőre [a kaszton kívülire] is.

			'''[[HU/BG 5.19\|19. vers]]:''' Akiknek elméje a rendíthetetlenségben és kiegyensúlyozottságban állapodott meg, azok már legyőzték a születést és a halált. Hibátlanok ők, mint a Brahman, s így már a Brahmanban vannak.

			'''[[HU/BG 5.20\|20. vers]]:''' Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.

			'''[[HU/BG 5.21\|21. vers]]:''' Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.

			'''[[HU/BG 5.22\|22. vers]]:''' Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.

			'''[[HU/BG 5.23\|23. vers]]:''' Ha valaki még jelen teste elhagyása előtt eljut oda, hogy képes eltűrni az anyagi érzékek ösztönzéseit, s felül tud kerekedni a vágy és a harag hatalmán, az a megfelelő helyzetben van, s boldog ebben a világban.

			'''[[HU/BG 5.24\|24. vers]]:''' Aki bensőjében boldog, belül cselekszik, és belülről merít örömet, s akinek a célja szintén belül van, az tökéletes misztikus. Ő felszabadult a Legfelsőbben, s végül el is éri a Legfelsőbbet.

			'''[[HU/BG 5.25\|25. vers]]:''' Akik felülemelkedtek a kétségekből származó kettősségeken, akiknek elméje befelé fordul, akik mindig valamennyi élőlény jólétén fáradoznak, s mentesek minden bűntől, azok felszabadulnak a Legfelsőbben.

			'''[[HU/BG 5.26\|26. vers]]:''' Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.

			'''[[HU/BG 5.27-28\|27-28. vers]]:''' Amikor kizár minden külső érzéki tárgyat, szemét és tekintetét a két szemöldök közé rögzíti, a ki- és belélegzést az orrlyukakban tartja, ezáltal szabályozva az elmét, az érzékeket és az értelmet, a felszabadulásra törekvő transzcendentalista megszabadul a vágyaktól, a félelemtől és a haragtól. Aki mindig ebben az állapotban van, az bizonyosan felszabadult.

			'''[[HU/BG 5.29\|29. vers]]:''' Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.


			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 4]] '''[[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6]]</div>

HU/BG 5 - Revision history

TattvaDarsana at 14:35, 3 March 2019

TattvaDarsana: Created page with "B05 1"