TattvaDarsana at 11:38, 3 March 2019

2019-03-03T11:38:39Z

← Older revision		Revision as of 11:38, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:Hungarian - Bhagavad-~~gītā~~ úgy, ahogy van]]		[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|H03]]
	[[Category:Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HARMADIK FEJEZET]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|1]]
			<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga'''</div>
			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2]] '''[[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 4]]</div>

			[[File:BG-chapter_next.png\|308px\|right\|link=]]
			<br /><br />''Śrīla Prabhupāda magyarázatai a megfelelő vers számára történő kattintás után érhetőek el.''<br /><br />

			'''[[HU/BG 3.1\|1. vers]]:''' Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?

			'''[[HU/BG 3.2\|2. vers]]:''' Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!

			'''[[HU/BG 3.3\|3. vers]]:''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megismerésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni.

			'''[[HU/BG 3.4\|4. vers]]:''' Az ember nem szabadulhat meg a visszahatásoktól csupán azáltal, hogy eláll a tettektől, s pusztán lemondással sem érhet el tökéletességet.

			'''[[HU/BG 3.5\|5. vers]]:''' Minden ember akaratlanul is arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőitől származó tulajdonságai szerint cselekedjék, ezért senki sem maradhat tétlen, még egy pillanatra sem.

			'''[[HU/BG 3.6\|6. vers]]:''' Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.

			'''[[HU/BG 3.7\|7. vers]]:''' Az az őszinte ember azonban, aki elméjével uralkodni próbál cselekvő érzékein, s ragaszkodástól mentesen a karma-yoga gyakorlásához lát [Kṛṣṇa-tudatban], sokkal kiválóbb nála.

			'''[[HU/BG 3.8\|8. vers]]:''' Hajtsd végre előírt kötelességed, mert az jobb a tétlenségnél! Az ember még anyagi testét sem képes fenntartani munka nélkül.

			'''[[HU/BG 3.9\|9. vers]]:''' Az ember végezze úgy munkáját, hogy az Viṣṇunak ajánlott áldozat legyen, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Ó, Kuntī fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől!

			'''[[HU/BG 3.10\|10. vers]]:''' A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!”

			'''[[HU/BG 3.11\|11. vers]]:''' A félistenek, akiket megörvendeztetnek az áldozatok, szintén a kedvetekben fognak járni, s ha az emberek és félistenek ily módon együttműködnek, általános jólét köszönt mindenkire.

			'''[[HU/BG 3.12\|12. vers]]:''' Ha a különféle életszükségletekről gondoskodó félistenek elégedettek a yajña [áldozat] végzésével, ellátnak majd benneteket mindennel, amire csak szükségetek van. Ám bizonyosan tolvaj az, aki úgy élvezi ezeket az adományokat, hogy nem ajánlja fel őket viszonzásképpen a félisteneknek.

			'''[[HU/BG 3.13\|13. vers]]:''' A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt. Mások, akik személyes érzéki élvezetükre készítenek ételt, bizony csak bűnt esznek.

			'''[[HU/BG 3.14\|14. vers]]:''' Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a yajña [áldozat] végzéséből ered, a yajña pedig az előírt kötelességekből születik

			'''[[HU/BG 3.15\|15. vers]]:''' A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben.

			'''[[HU/BG 3.16\|16. vers]]:''' Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli örömét.

			'''[[HU/BG 3.17\|17. vers]]:''' Ám aki az önvalóban találja meg örömét, akinek emberi élete az önmegvalósítást szolgálja, s aki egyedül az önvalóban érez teljes elégedettséget, annak nincs kötelessége.

			'''[[HU/BG 3.18\|18. vers]]:''' Az önmegvalósított embernek nincsen semmi célja előírt kötelességei végrehajtásával, de arra sincs oka, hogy ne végezzen ilyen munkát. Az ilyen ember nem függ egyetlen más élőlénytől sem.

			'''[[HU/BG 3.19\|19. vers]]:''' Ezért az embernek kötelességből kell cselekednie, anélkül, hogy tettei gyümölcseire vágyna, mert aki vonzódás nélkül cselekszik, az eléri a Legfelsőbbet.

			'''[[HU/BG 3.20\|20. vers]]:''' Előírt kötelességeik teljesítésével még a királyok – például Janaka – is elérték a tökéletességet. Végre kell hát hajtanod feladatodat, hogy az embereket a jóra tanítsd.

			'''[[HU/BG 3.21\|21. vers]]:''' Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt.

			'''[[HU/BG 3.22\|22. vers]]:''' Ó, Pṛthā fia! Számomra nincs előírt tett a három bolygórendszerben. Semmire sincs szükségem, és nincs semmi, amit el kellene érnem – mégis végzem az előírt kötelességeket.

			'''[[HU/BG 3.23\|23. vers]]:''' Mert ha Én nem végezném lelkiismeretesen az előírt kötelességeket, az emberek minden bizonnyal követnék példámat, ó, Pārtha!

			'''[[HU/BG 3.24\|24. vers]]:''' Ha Én nem végezném többé az előírt kötelességeket, romba dőlnének a világok. Én lennék az oka a nemkívánatos népességnek, s ezáltal véget vetnék minden élőlény békéjének.

			'''[[HU/BG 3.25\|25. vers]]:''' Ahogy a tudatlanok az eredményre vágyva végrehajtják kötelességeiket, úgy a bölcs is cselekszik, hogy az embereket a helyes úton vezesse, ő azonban nem ragaszkodik tettei gyümölcséhez.

			'''[[HU/BG 3.26\|26. vers]]:''' A bölcs, hogy ne zavarja meg az előírt kötelességek gyümölcséhez ragaszkodó tudatlanok elméjét, ne tétlenségre buzdítsa őket, hanem az odaadó szellemben [a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztése érdekében] végzett cselekvésre.

			'''[[HU/BG 3.27\|27. vers]]:''' A hamis ego által megtévesztett lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.

			'''[[HU/BG 3.28\|28. vers]]:''' Ó, erős karú! Az Abszolút Igazság ismerője nem merül el az érzékek és az érzékkielégítés tetteiben, mert jól látja az odaadással és a gyümölcseiért végzett munka közötti különbséget.

			'''[[HU/BG 3.29\|29. vers]]:''' Az ostobák az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve anyagi tettekbe merülnek, s azok rabjaivá válnak. Tudatlanságuk következtében tetteik alsóbbrendűek, ám a bölcsnek mégsem szabad megzavarnia őket.

			'''[[HU/BG 3.30\|30. vers]]:''' Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!

			'''[[HU/BG 3.31\|31. vers]]:''' Akik kötelességeiket az Én utasításaim szerint teljesítik, és hűségesen, irigység nélkül követik ezt a tanítást, felszabadulnak a gyümölcsöző tettek rabságából.

			'''[[HU/BG 3.32\|32. vers]]:''' De akik irigységből nem törődnek e tanítással, s nem követik azt állhatatosan, azokról tudnunk kell, hogy elvesztették minden tudásukat, tévúton járnak, és hiába törekszenek a tökéletesség elérésére.

			'''[[HU/BG 3.33\|33. vers]]:''' Még a bölcs is saját hajlamának megfelelően cselekszik, hiszen mindenki azt a természetet követi, amellyel a három kötőerő megáldja. Mit érünk hát vele, ha elfojtjuk?

			'''[[HU/BG 3.34\|34. vers]]:''' Az érzékek ragaszkodását és viszolygását az érzéktárgyak iránt bizonyos elvekkel kell szabályozni. Az embernek nem szabad e vonzódás és idegenkedés irányítása alá kerülnie, mert ezek csak akadályt jelentenek az önmegvalósítás útján.

			'''[[HU/BG 3.35\|35. vers]]:''' Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.

			'''[[HU/BG 3.36\|36. vers]]:''' Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?

			'''[[HU/BG 3.37\|37. vers]]:''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéjvágy az, ó, Arjuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át – ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége.

			'''[[HU/BG 3.38\|38. vers]]:''' Mint tüzet a füst, mint tükröt a por, vagy mint magzatot az anyja méhe, úgy burkolják be az élőlényt e kéjvágy különböző fokai.

			'''[[HU/BG 3.39\|39. vers]]:''' Így fedi be a bölcs élőlény tiszta tudatát örök ellensége, a kéjvágy, mely sohasem elégedett, s lángol, mint a tűz.

			'''[[HU/BG 3.40\|40. vers]]:''' A kéjvágy székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi be az élőlény igazi tudását s vezeti tévútra őt.

			'''[[HU/BG 3.41\|41. vers]]:''' Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját!

			'''[[HU/BG 3.42\|42. vers]]:''' A cselekvő érzékszervek magasabb rendűek a tompa anyagnál, az elme az érzékeknél, az értelem az elménél, de ő [a lélek] még az értelemnél is magasabb rendű.

			'''[[HU/BG 3.43\|43. vers]]:''' Ó, erős karú Arjuna! Ha megértette, hogy transzcendentális az anyagi érzékekhez, az elméhez és az értelemhez képest, az ember megfontolt lelki értelmével [Kṛṣṇa-tudatával] szilárdítsa meg elméjét, s lelki erejével győzze le a kéjvágyként ismert telhetetlen ellenséget.


			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2]] '''[[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 4]]</div>

TattvaDarsana: Created page with "Category:Hungarian - Bhagavad-gītā úgy, ahogy van Category:Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HARMADIK FEJEZET"

2017-06-05T18:38:35Z

Created page with "Category:Hungarian - Bhagavad-gītā úgy, ahogy van Category:Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HARMADIK FEJEZET"

New page

[[Category:Hungarian - Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]]
[[Category:Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HARMADIK FEJEZET]]

← Older revision		Revision as of 11:38, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:Hungarian - Bhagavad-~~gītā~~ úgy, ahogy van]]		[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|H03]]
	[[Category:Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HARMADIK FEJEZET]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|1]]
			<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga'''</div>
			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2]] '''[[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 4]]</div>

			[[File:BG-chapter_next.png\|308px\|right\|link=]]
			<br /><br />''Śrīla Prabhupāda magyarázatai a megfelelő vers számára történő kattintás után érhetőek el.''<br /><br />

			'''[[HU/BG 3.1\|1. vers]]:''' Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?

			'''[[HU/BG 3.2\|2. vers]]:''' Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!

			'''[[HU/BG 3.3\|3. vers]]:''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megismerésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni.

			'''[[HU/BG 3.4\|4. vers]]:''' Az ember nem szabadulhat meg a visszahatásoktól csupán azáltal, hogy eláll a tettektől, s pusztán lemondással sem érhet el tökéletességet.

			'''[[HU/BG 3.5\|5. vers]]:''' Minden ember akaratlanul is arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőitől származó tulajdonságai szerint cselekedjék, ezért senki sem maradhat tétlen, még egy pillanatra sem.

			'''[[HU/BG 3.6\|6. vers]]:''' Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.

			'''[[HU/BG 3.7\|7. vers]]:''' Az az őszinte ember azonban, aki elméjével uralkodni próbál cselekvő érzékein, s ragaszkodástól mentesen a karma-yoga gyakorlásához lát [Kṛṣṇa-tudatban], sokkal kiválóbb nála.

			'''[[HU/BG 3.8\|8. vers]]:''' Hajtsd végre előírt kötelességed, mert az jobb a tétlenségnél! Az ember még anyagi testét sem képes fenntartani munka nélkül.

			'''[[HU/BG 3.9\|9. vers]]:''' Az ember végezze úgy munkáját, hogy az Viṣṇunak ajánlott áldozat legyen, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Ó, Kuntī fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől!

			'''[[HU/BG 3.10\|10. vers]]:''' A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!”

			'''[[HU/BG 3.11\|11. vers]]:''' A félistenek, akiket megörvendeztetnek az áldozatok, szintén a kedvetekben fognak járni, s ha az emberek és félistenek ily módon együttműködnek, általános jólét köszönt mindenkire.

			'''[[HU/BG 3.12\|12. vers]]:''' Ha a különféle életszükségletekről gondoskodó félistenek elégedettek a yajña [áldozat] végzésével, ellátnak majd benneteket mindennel, amire csak szükségetek van. Ám bizonyosan tolvaj az, aki úgy élvezi ezeket az adományokat, hogy nem ajánlja fel őket viszonzásképpen a félisteneknek.

			'''[[HU/BG 3.13\|13. vers]]:''' A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt. Mások, akik személyes érzéki élvezetükre készítenek ételt, bizony csak bűnt esznek.

			'''[[HU/BG 3.14\|14. vers]]:''' Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a yajña [áldozat] végzéséből ered, a yajña pedig az előírt kötelességekből születik

			'''[[HU/BG 3.15\|15. vers]]:''' A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben.

			'''[[HU/BG 3.16\|16. vers]]:''' Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli örömét.

			'''[[HU/BG 3.17\|17. vers]]:''' Ám aki az önvalóban találja meg örömét, akinek emberi élete az önmegvalósítást szolgálja, s aki egyedül az önvalóban érez teljes elégedettséget, annak nincs kötelessége.

			'''[[HU/BG 3.18\|18. vers]]:''' Az önmegvalósított embernek nincsen semmi célja előírt kötelességei végrehajtásával, de arra sincs oka, hogy ne végezzen ilyen munkát. Az ilyen ember nem függ egyetlen más élőlénytől sem.

			'''[[HU/BG 3.19\|19. vers]]:''' Ezért az embernek kötelességből kell cselekednie, anélkül, hogy tettei gyümölcseire vágyna, mert aki vonzódás nélkül cselekszik, az eléri a Legfelsőbbet.

			'''[[HU/BG 3.20\|20. vers]]:''' Előírt kötelességeik teljesítésével még a királyok – például Janaka – is elérték a tökéletességet. Végre kell hát hajtanod feladatodat, hogy az embereket a jóra tanítsd.

			'''[[HU/BG 3.21\|21. vers]]:''' Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt.

			'''[[HU/BG 3.22\|22. vers]]:''' Ó, Pṛthā fia! Számomra nincs előírt tett a három bolygórendszerben. Semmire sincs szükségem, és nincs semmi, amit el kellene érnem – mégis végzem az előírt kötelességeket.

			'''[[HU/BG 3.23\|23. vers]]:''' Mert ha Én nem végezném lelkiismeretesen az előírt kötelességeket, az emberek minden bizonnyal követnék példámat, ó, Pārtha!

			'''[[HU/BG 3.24\|24. vers]]:''' Ha Én nem végezném többé az előírt kötelességeket, romba dőlnének a világok. Én lennék az oka a nemkívánatos népességnek, s ezáltal véget vetnék minden élőlény békéjének.

			'''[[HU/BG 3.25\|25. vers]]:''' Ahogy a tudatlanok az eredményre vágyva végrehajtják kötelességeiket, úgy a bölcs is cselekszik, hogy az embereket a helyes úton vezesse, ő azonban nem ragaszkodik tettei gyümölcséhez.

			'''[[HU/BG 3.26\|26. vers]]:''' A bölcs, hogy ne zavarja meg az előírt kötelességek gyümölcséhez ragaszkodó tudatlanok elméjét, ne tétlenségre buzdítsa őket, hanem az odaadó szellemben [a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztése érdekében] végzett cselekvésre.

			'''[[HU/BG 3.27\|27. vers]]:''' A hamis ego által megtévesztett lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.

			'''[[HU/BG 3.28\|28. vers]]:''' Ó, erős karú! Az Abszolút Igazság ismerője nem merül el az érzékek és az érzékkielégítés tetteiben, mert jól látja az odaadással és a gyümölcseiért végzett munka közötti különbséget.

			'''[[HU/BG 3.29\|29. vers]]:''' Az ostobák az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve anyagi tettekbe merülnek, s azok rabjaivá válnak. Tudatlanságuk következtében tetteik alsóbbrendűek, ám a bölcsnek mégsem szabad megzavarnia őket.

			'''[[HU/BG 3.30\|30. vers]]:''' Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!

			'''[[HU/BG 3.31\|31. vers]]:''' Akik kötelességeiket az Én utasításaim szerint teljesítik, és hűségesen, irigység nélkül követik ezt a tanítást, felszabadulnak a gyümölcsöző tettek rabságából.

			'''[[HU/BG 3.32\|32. vers]]:''' De akik irigységből nem törődnek e tanítással, s nem követik azt állhatatosan, azokról tudnunk kell, hogy elvesztették minden tudásukat, tévúton járnak, és hiába törekszenek a tökéletesség elérésére.

			'''[[HU/BG 3.33\|33. vers]]:''' Még a bölcs is saját hajlamának megfelelően cselekszik, hiszen mindenki azt a természetet követi, amellyel a három kötőerő megáldja. Mit érünk hát vele, ha elfojtjuk?

			'''[[HU/BG 3.34\|34. vers]]:''' Az érzékek ragaszkodását és viszolygását az érzéktárgyak iránt bizonyos elvekkel kell szabályozni. Az embernek nem szabad e vonzódás és idegenkedés irányítása alá kerülnie, mert ezek csak akadályt jelentenek az önmegvalósítás útján.

			'''[[HU/BG 3.35\|35. vers]]:''' Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.

			'''[[HU/BG 3.36\|36. vers]]:''' Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?

			'''[[HU/BG 3.37\|37. vers]]:''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéjvágy az, ó, Arjuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át – ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége.

			'''[[HU/BG 3.38\|38. vers]]:''' Mint tüzet a füst, mint tükröt a por, vagy mint magzatot az anyja méhe, úgy burkolják be az élőlényt e kéjvágy különböző fokai.

			'''[[HU/BG 3.39\|39. vers]]:''' Így fedi be a bölcs élőlény tiszta tudatát örök ellensége, a kéjvágy, mely sohasem elégedett, s lángol, mint a tűz.

			'''[[HU/BG 3.40\|40. vers]]:''' A kéjvágy székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi be az élőlény igazi tudását s vezeti tévútra őt.

			'''[[HU/BG 3.41\|41. vers]]:''' Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját!

			'''[[HU/BG 3.42\|42. vers]]:''' A cselekvő érzékszervek magasabb rendűek a tompa anyagnál, az elme az érzékeknél, az értelem az elménél, de ő [a lélek] még az értelemnél is magasabb rendű.

			'''[[HU/BG 3.43\|43. vers]]:''' Ó, erős karú Arjuna! Ha megértette, hogy transzcendentális az anyagi érzékekhez, az elméhez és az értelemhez képest, az ember megfontolt lelki értelmével [Kṛṣṇa-tudatával] szilárdítsa meg elméjét, s lelki erejével győzze le a kéjvágyként ismert telhetetlen ellenséget.


			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2]] '''[[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 4\|NEGYEDIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 4]]</div>

HU/BG 3 - Revision history

TattvaDarsana at 11:38, 3 March 2019

TattvaDarsana: Created page with "Category:Hungarian - Bhagavad-gītā úgy, ahogy van Category:Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HARMADIK FEJEZET"