TattvaDarsana at 10:35, 3 March 2019

2019-03-03T10:35:01Z

← Older revision		Revision as of 10:35, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|~~B47~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|H47]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2.46]] '''[[HU/BG 2.46\| BG 2.46]] - [[HU/BG 2.48\|BG 2.48]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 2.48]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2.46]] '''[[HU/BG 2.46\| BG 2.46]] - [[HU/BG 2.48\|BG 2.48]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 2.48]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 47. VERS ====		==== 47. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:कर्मण्येवाधिकारस्ते मा फलेषु कदाचन ।
			:मा कर्मफलहेतुर्भूर्मा ते सङ्गोऽस्त्वकर्मणि ॥४७॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	karmaṇi – előírt kötelességekben; eva – bizonyosan; adhikāraḥ – jog; te – neked; mā – sohasem; phaleṣu – a gyümölcsökben; kadācana – bármikor; mā – sohasem; karma-phala – a munka eredményének; hetuḥ – oka; bhūḥ – létrejötte; mā – soha; te – a te; saṅgaḥ – ragaszkodásod; astu – legyen; akarmaṇi – az előírt kötelességek nem teljesítéséhez.		''karmaṇi'' – előírt kötelességekben; ''eva'' – bizonyosan; ''adhikāraḥ'' – jog; ''te'' – neked; ''mā'' – sohasem; ''phaleṣu'' – a gyümölcsökben; ''kadācana'' – bármikor; ''mā'' – sohasem; ''karma-phala'' – a munka eredményének; ''hetuḥ'' – oka; ''bhūḥ'' – létrejötte; ''mā'' – soha; ''te'' – a te; ''saṅgaḥ'' – ragaszkodásod; ''astu'' – legyen; ''akarmaṇi'' – az előírt kötelességek nem teljesítéséhez.
	</div>		</div>

Line 32:		Line 37:
	Az előírt kötelességek három alosztályba sorolhatók: mindennapi, alkalmanként végzett és gyümölcsöző cselekedetek. A mindennapi tevékenység, melyet az ember az írások utasításait követve végez, s nem vágyik annak eredményére, a jóság kötőerejébe tartozik. Az a tett, amit az ember a gyümölcséért hajt végre, kötöttséget eredményez, tehát nem kedvező. Előírt kötelessége elvégzéséhez mindenkinek joga van, ám úgy kell cselekednie, hogy ne ragaszkodjon annak eredményéhez. Az ilyen érdek nélküli, kötelességből elvégzett tettek minden kétséget kizáróan a felszabadulás útjára vezetnek.		Az előírt kötelességek három alosztályba sorolhatók: mindennapi, alkalmanként végzett és gyümölcsöző cselekedetek. A mindennapi tevékenység, melyet az ember az írások utasításait követve végez, s nem vágyik annak eredményére, a jóság kötőerejébe tartozik. Az a tett, amit az ember a gyümölcséért hajt végre, kötöttséget eredményez, tehát nem kedvező. Előírt kötelessége elvégzéséhez mindenkinek joga van, ám úgy kell cselekednie, hogy ne ragaszkodjon annak eredményéhez. Az ilyen érdek nélküli, kötelességből elvégzett tettek minden kétséget kizáróan a felszabadulás útjára vezetnek.

	Az Úr éppen ezért azt ajánlotta Arjunának, hogy harcoljon kötelességből, s ne ragaszkodjon az eredményhez. Ha nem venne részt a csatában, az csak egy ~~másik fajta~~ ragaszkodás lenne, s az efféle kötődés sohasem vezeti az embert a felszabadulás útjára. Minden anyagi vonzódás, legyen jó vagy rossz, kötöttséget eredményez. A tétlenség azonban bűn, ezért Arjuna számára a felszabaduláshoz vezető egyetlen kedvező út a kötelességből végzett harc volt.		Az Úr éppen ezért azt ajánlotta Arjunának, hogy harcoljon kötelességből, s ne ragaszkodjon az eredményhez. Ha nem venne részt a csatában, az csak egy másikfajta ragaszkodás lenne, s az efféle kötődés sohasem vezeti az embert a felszabadulás útjára. Minden anyagi vonzódás, legyen jó vagy rossz, kötöttséget eredményez. A tétlenség azonban bűn, ezért Arjuna számára a felszabaduláshoz vezető egyetlen kedvező út a kötelességből végzett harc volt.
	</div>		</div>

EvaV: Created page with "B47
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

2017-06-16T15:44:09Z

Created page with "B47 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B47]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.46]] '''[[HU/BG 2.46| BG 2.46]] - [[HU/BG 2.48|BG 2.48]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.48]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 47. VERS ====

<div class="verse">
:karmaṇy evādhikāras te
:mā phaleṣu kadācana
:mā karma-phala-hetur bhūr
:mā te saṅgo ’stv akarmaṇi
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
karmaṇi – előírt kötelességekben; eva – bizonyosan; adhikāraḥ – jog; te – neked; mā – sohasem; phaleṣu – a gyümölcsökben; kadācana – bármikor; mā – sohasem; karma-phala – a munka eredményének; hetuḥ – oka; bhūḥ – létrejötte; mā – soha; te – a te; saṅgaḥ – ragaszkodásod; astu – legyen; akarmaṇi – az előírt kötelességek nem teljesítéséhez.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása! '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
E vers három dolgot említ, melyet figyelembe kell vennünk: az előírt kötelességeket, az önkényes munkát és a tétlenséget. Az ember kötelességeit az határozza meg, hogy az anyagi természet melyik kötőerejének hatása alatt áll. Az önkényes munka olyan cselekedetet jelent, amely egy felsőbb tekintély jóváhagyása nélkül történik, a tétlenség pedig az előírt kötelességek végre nem hajtását jelenti. Az Úr azt ajánlja Arjunának, hogy ne legyen tétlen, hanem hajtsa végre előírt kötelességét, de ne ragaszkodjon annak eredményéhez. A munkája gyümölcseihez ragaszkodó embernek felelnie kell tetteiért, ezért ezek vagy élvezetet, vagy szenvedést okoznak számára.

Az előírt kötelességek három alosztályba sorolhatók: mindennapi, alkalmanként végzett és gyümölcsöző cselekedetek. A mindennapi tevékenység, melyet az ember az írások utasításait követve végez, s nem vágyik annak eredményére, a jóság kötőerejébe tartozik. Az a tett, amit az ember a gyümölcséért hajt végre, kötöttséget eredményez, tehát nem kedvező. Előírt kötelessége elvégzéséhez mindenkinek joga van, ám úgy kell cselekednie, hogy ne ragaszkodjon annak eredményéhez. Az ilyen érdek nélküli, kötelességből elvégzett tettek minden kétséget kizáróan a felszabadulás útjára vezetnek.

Az Úr éppen ezért azt ajánlotta Arjunának, hogy harcoljon kötelességből, s ne ragaszkodjon az eredményhez. Ha nem venne részt a csatában, az csak egy másik fajta ragaszkodás lenne, s az efféle kötődés sohasem vezeti az embert a felszabadulás útjára. Minden anyagi vonzódás, legyen jó vagy rossz, kötöttséget eredményez. A tétlenség azonban bűn, ezért Arjuna számára a felszabaduláshoz vezető egyetlen kedvező út a kötelességből végzett harc volt.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.46]] '''[[HU/BG 2.46| BG 2.46]] - [[HU/BG 2.48|BG 2.48]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.48]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 2.47 - Revision history

TattvaDarsana at 10:35, 3 March 2019

EvaV: Created page with "B47 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

EvaV: Created page with "B47
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."