TattvaDarsana at 20:58, 5 March 2019

2019-03-05T20:58:55Z

← Older revision		Revision as of 20:58, 5 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|~~B17~~]]		[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|H17]]
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet\|1]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet\|1]]
			<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái'''</div>
			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 16]] '''[[HU/BG 16\|TIZENHATODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 18\|TIZENNYOLCADIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 18]]</div>

			[[File:BG-chapter_next.png\|308px\|right\|link=]]
			<br /><br />''Śrīla Prabhupāda magyarázatai a megfelelő vers számára történő kattintás után érhetőek el.''<br /><br />

			'''[[HU/BG 17.1\|1. vers]]:''' Arjuna így kérdezett: Ó, Kṛṣṇa, milyen helyzetben vannak azok, akik nem követik az írások elveit, hanem a saját elképzeléseik szerinti imádatba merülnek? Jóság, szenvedély vagy tudatlanság uralkodik-e az ilyen embereken?

			'''[[HU/BG 17.2\|2. vers]]:''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!

			'''[[HU/BG 17.3\|3. vers]]:''' Ó, Bharata fia! Az ember egy bizonyos fajta hitet fejleszt ki aszerint, hogy létét a természet mely kötőerői befolyásolják. Úgy mondják, az élőlény hitét a rá jellemző kötőerő határozza meg.

			'''[[HU/BG 17.4\|4. vers]]:''' A jóság kötőerejében élők a félisteneket, a szenvedélyben lévők a démonokat, a tudatlanság kötelékének rabjai pedig a szellemeket és a kísérteteket imádják.

			'''[[HU/BG 17.5-6\|5-6. vers]]:''' Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.

			'''[[HU/BG 17.7\|7. vers]]:''' Még az egyes emberek által kedvelt étel is háromféle lehet, az anyagi természet három kötőerejének megfelelően. Így igaz ez az áldozatok, a vezeklés és az adományozás esetében is. Halld most, amit a közöttük lévő különbségről elmondok!

			'''[[HU/BG 17.8\|8. vers]]:''' A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet.

			'''[[HU/BG 17.9\|9. vers]]:''' A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.

			'''[[HU/BG 17.10\|10. vers]]:''' A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételt szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami íztelen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.

			'''[[HU/BG 17.11\|11. vers]]:''' Az áldozatok közül az tartozik a jóság kötőerejébe, amelyet az írások szabályai szerint, kötelességből hajtanak végre, anélkül hogy ennek fejében jutalomra vágynának.

			'''[[HU/BG 17.12\|12. vers]]:''' Ó, Bhāraták vezére! Arra az áldozatra, amelyet valamilyen anyagi célból vagy büszkeségből hajtanak végre, a szenvedély kötőereje jellemző.

			'''[[HU/BG 17.13\|13. vers]]:''' A tudatlanság kötőerejében lévőnek kell tekinteni az írások parancsait figyelmen kívül hagyó áldozatot, amelynek során nem osztanak szét prasādát [lelki ételt], nem zengnek védikus himnuszokat, nem jutalmazzák meg a papokat, és amelyet hit nélkül hajtanak végre.

			'''[[HU/BG 17.14\|14. vers]]:''' A test fegyelmezése a Legfelsőbb Úr, a brāhmaṇák, a lelki tanítómester, valamint az olyan feljebbvalók, mint az apa és az anya imádatából áll. A tisztaság, az egyszerűség, a cölibátus és az erőszak-nélküliség szintén hozzá tartozik.

			'''[[HU/BG 17.15\|15. vers]]:''' A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat.

			'''[[HU/BG 17.16\|16. vers]]:''' Az elme fegyelmezését az elégedettség, az egyszerűség, a komolyság, az önfegyelem és a megtisztulás jelenti.

			'''[[HU/BG 17.17\|17. vers]]:''' Ez a háromféle önfegyelmezés, melyet transzcendentális hittel hajtanak végre, a jóság természetéhez tartozik, s olyan emberek végzik, akik nem az anyagi haszon, hanem a Legfelsőbb elégedettsége érdekében cselekszenek.

			'''[[HU/BG 17.18\|18. vers]]:''' A büszkeségből, a tisztelet, megbecsülés és imádat érdekében végzett önfegyelmezés a szenvedély kötőerejéhez tartozik, és se nem szilárd, se nem állandó.

			'''[[HU/BG 17.19\|19. vers]]:''' Az olyan önfegyelmezés, amit ostobán, önkínzással végeznek, vagy ami mások bántalmazásával vagy elpusztításával jár, a tudatlanság kötőerejében van.

			'''[[HU/BG 17.20\|20. vers]]:''' Ha valaki kötelességből, a helyes időben és a megfelelő helyen, az arra méltó személynek adományoz, s nem vágyik ellenszolgáltatásra, azt a jóság minőségében végzett adományozásnak kell tekinteni.

			'''[[HU/BG 17.21\|21. vers]]:''' Ám ha valaki a viszonzás reményében, gyümölcsöző eredményekre vágyva vagy kelletlenül ad, tette a szenvedély kötőerejébe tartozik.

			'''[[HU/BG 17.22\|22. vers]]:''' A tisztátalan helyen és nem megfelelő időben, kellő figyelem és tisztelet nélkül, arra méltatlan embereknek történő adományozás a tudatlanság kötőerejében van.

			'''[[HU/BG 17.23\|23. vers]]:''' Oṁ tat sat: e három szó a teremtés kezdete óta a Legfelsőbb Abszolút Igazságra utal. E három szót, amely jelképesen az Abszolút Igazságot képviseli, a brāhmaṇák a Védák himnuszait zengve és a Legfelsőbb elégedettsége érdekében végzett áldozatok során ejtik ki.

			'''[[HU/BG 17.24\|24. vers]]:''' Ezért a transzcendentalisták, akik az írások szabályai szerint mutatnak be áldozatokat, adományoznak és vezekelnek, a Legfelsőbb elérése érdekében először mindig az oṁ szót ejtik ki.

			'''[[HU/BG 17.25\|25. vers]]:''' A különféle áldozatokat, vezeklést és adományozást a gyümölcsöző eredményre való vágy nélkül, a „tat” szóval kell végrehajtani. E transzcendentális tettek célja az, hogy az ember megszabaduljon az anyagi kötelékektől.

			'''[[HU/BG 17.26-27\|26-27. vers]]:''' Az odaadó áldozat célja az Abszolút Igazság, amelyet a „sat” szó jelöl. Ó, Pṛthā fia, az ilyen áldozat bemutatóját és a Legfelsőbb Személy örömére végzett, az abszolút természetnek megfelelő áldozatot, lemondást és adományozást szintén „sat”-nak nevezik.

			'''[[HU/BG 17.28\|28. vers]]:''' Ó, Pṛthā fia! Mindaz, amit áldozatként, adományozásként és vezeklésként a Legfelsőbben való hit nélkül hajtanak végre, ideiglenes. Az ilyen tettet „asat”-nak nevezik, és semmi áldással nem jár sem ebben, sem a következő életben.


			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 16]] '''[[HU/BG 16\|TIZENHATODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 18\|TIZENNYOLCADIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 18]]</div>

TattvaDarsana: Created page with "B17 1"

2017-06-07T17:55:45Z

Created page with "B17 1"

New page

[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|B17]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet|1]]

← Older revision		Revision as of 20:58, 5 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|~~B17~~]]		[[Category:Hungarian - Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|H17]]
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet\|1]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet\|1]]
			<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái'''</div>
			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 16]] '''[[HU/BG 16\|TIZENHATODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 18\|TIZENNYOLCADIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 18]]</div>

			[[File:BG-chapter_next.png\|308px\|right\|link=]]
			<br /><br />''Śrīla Prabhupāda magyarázatai a megfelelő vers számára történő kattintás után érhetőek el.''<br /><br />

			'''[[HU/BG 17.1\|1. vers]]:''' Arjuna így kérdezett: Ó, Kṛṣṇa, milyen helyzetben vannak azok, akik nem követik az írások elveit, hanem a saját elképzeléseik szerinti imádatba merülnek? Jóság, szenvedély vagy tudatlanság uralkodik-e az ilyen embereken?

			'''[[HU/BG 17.2\|2. vers]]:''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!

			'''[[HU/BG 17.3\|3. vers]]:''' Ó, Bharata fia! Az ember egy bizonyos fajta hitet fejleszt ki aszerint, hogy létét a természet mely kötőerői befolyásolják. Úgy mondják, az élőlény hitét a rá jellemző kötőerő határozza meg.

			'''[[HU/BG 17.4\|4. vers]]:''' A jóság kötőerejében élők a félisteneket, a szenvedélyben lévők a démonokat, a tudatlanság kötelékének rabjai pedig a szellemeket és a kísérteteket imádják.

			'''[[HU/BG 17.5-6\|5-6. vers]]:''' Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.

			'''[[HU/BG 17.7\|7. vers]]:''' Még az egyes emberek által kedvelt étel is háromféle lehet, az anyagi természet három kötőerejének megfelelően. Így igaz ez az áldozatok, a vezeklés és az adományozás esetében is. Halld most, amit a közöttük lévő különbségről elmondok!

			'''[[HU/BG 17.8\|8. vers]]:''' A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet.

			'''[[HU/BG 17.9\|9. vers]]:''' A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.

			'''[[HU/BG 17.10\|10. vers]]:''' A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételt szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami íztelen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.

			'''[[HU/BG 17.11\|11. vers]]:''' Az áldozatok közül az tartozik a jóság kötőerejébe, amelyet az írások szabályai szerint, kötelességből hajtanak végre, anélkül hogy ennek fejében jutalomra vágynának.

			'''[[HU/BG 17.12\|12. vers]]:''' Ó, Bhāraták vezére! Arra az áldozatra, amelyet valamilyen anyagi célból vagy büszkeségből hajtanak végre, a szenvedély kötőereje jellemző.

			'''[[HU/BG 17.13\|13. vers]]:''' A tudatlanság kötőerejében lévőnek kell tekinteni az írások parancsait figyelmen kívül hagyó áldozatot, amelynek során nem osztanak szét prasādát [lelki ételt], nem zengnek védikus himnuszokat, nem jutalmazzák meg a papokat, és amelyet hit nélkül hajtanak végre.

			'''[[HU/BG 17.14\|14. vers]]:''' A test fegyelmezése a Legfelsőbb Úr, a brāhmaṇák, a lelki tanítómester, valamint az olyan feljebbvalók, mint az apa és az anya imádatából áll. A tisztaság, az egyszerűség, a cölibátus és az erőszak-nélküliség szintén hozzá tartozik.

			'''[[HU/BG 17.15\|15. vers]]:''' A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat.

			'''[[HU/BG 17.16\|16. vers]]:''' Az elme fegyelmezését az elégedettség, az egyszerűség, a komolyság, az önfegyelem és a megtisztulás jelenti.

			'''[[HU/BG 17.17\|17. vers]]:''' Ez a háromféle önfegyelmezés, melyet transzcendentális hittel hajtanak végre, a jóság természetéhez tartozik, s olyan emberek végzik, akik nem az anyagi haszon, hanem a Legfelsőbb elégedettsége érdekében cselekszenek.

			'''[[HU/BG 17.18\|18. vers]]:''' A büszkeségből, a tisztelet, megbecsülés és imádat érdekében végzett önfegyelmezés a szenvedély kötőerejéhez tartozik, és se nem szilárd, se nem állandó.

			'''[[HU/BG 17.19\|19. vers]]:''' Az olyan önfegyelmezés, amit ostobán, önkínzással végeznek, vagy ami mások bántalmazásával vagy elpusztításával jár, a tudatlanság kötőerejében van.

			'''[[HU/BG 17.20\|20. vers]]:''' Ha valaki kötelességből, a helyes időben és a megfelelő helyen, az arra méltó személynek adományoz, s nem vágyik ellenszolgáltatásra, azt a jóság minőségében végzett adományozásnak kell tekinteni.

			'''[[HU/BG 17.21\|21. vers]]:''' Ám ha valaki a viszonzás reményében, gyümölcsöző eredményekre vágyva vagy kelletlenül ad, tette a szenvedély kötőerejébe tartozik.

			'''[[HU/BG 17.22\|22. vers]]:''' A tisztátalan helyen és nem megfelelő időben, kellő figyelem és tisztelet nélkül, arra méltatlan embereknek történő adományozás a tudatlanság kötőerejében van.

			'''[[HU/BG 17.23\|23. vers]]:''' Oṁ tat sat: e három szó a teremtés kezdete óta a Legfelsőbb Abszolút Igazságra utal. E három szót, amely jelképesen az Abszolút Igazságot képviseli, a brāhmaṇák a Védák himnuszait zengve és a Legfelsőbb elégedettsége érdekében végzett áldozatok során ejtik ki.

			'''[[HU/BG 17.24\|24. vers]]:''' Ezért a transzcendentalisták, akik az írások szabályai szerint mutatnak be áldozatokat, adományoznak és vezekelnek, a Legfelsőbb elérése érdekében először mindig az oṁ szót ejtik ki.

			'''[[HU/BG 17.25\|25. vers]]:''' A különféle áldozatokat, vezeklést és adományozást a gyümölcsöző eredményre való vágy nélkül, a „tat” szóval kell végrehajtani. E transzcendentális tettek célja az, hogy az ember megszabaduljon az anyagi kötelékektől.

			'''[[HU/BG 17.26-27\|26-27. vers]]:''' Az odaadó áldozat célja az Abszolút Igazság, amelyet a „sat” szó jelöl. Ó, Pṛthā fia, az ilyen áldozat bemutatóját és a Legfelsőbb Személy örömére végzett, az abszolút természetnek megfelelő áldozatot, lemondást és adományozást szintén „sat”-nak nevezik.

			'''[[HU/BG 17.28\|28. vers]]:''' Ó, Pṛthā fia! Mindaz, amit áldozatként, adományozásként és vezeklésként a Legfelsőbben való hit nélkül hajtanak végre, ideiglenes. Az ilyen tettet „asat”-nak nevezik, és semmi áldással nem jár sem ebben, sem a következő életben.


			<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 16]] '''[[HU/BG 16\|TIZENHATODIK FEJEZET]] - [[HU/BG 18\|TIZENNYOLCADIK FEJEZET]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 18]]</div>

HU/BG 17 - Revision history

TattvaDarsana at 20:58, 5 March 2019

TattvaDarsana: Created page with "B17 1"